Dúró Dóra
Napirend előtti felszólalások
DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bevándorlás következtében a kereszténység egyre inkább háttérbe szorul Nyugat-Európában. Ennek lehetünk tanúi például Angliában is, ahol 2023-ban a legnépszerűbb fiúbabanév immáron a Muhammad lett, ráadásul úgy, hogy ugyanennek a névnek két további változata is szerepel a top 100-as listán. Olaszországban is keresztényellenességnek lehetünk tanúi, amikor is azt látjuk, hogy egy baloldali lap szerint Jézus születésének ábrázolása egy Betlehemben kirekesztő és egy idegengyűlölő társadalomról tesz tanúbizonyságot. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a betlehemezés bevezetése Assisi Szent Ferenchez kötődik 1123-ból. Rómában egy állami óvoda már november végén jelezte a szülőknek, hogy nem tartanak a gyerekeknek karácsonyi ünnepséget, mert nem keresztény gyerekek is járnak oda. (11.20) Itt Rómának arról a kerületéről van szó, ahol a bevándorlók már többségbe kerültek. Padova térségében egy általános iskolában már tavaly bejelentették, hogy Jézus nevét kihúzzák a karácsonyi énekekből, tekintettel a nem keresztény gyerekekre. Egy svéd állami vállalat pedig belső körlevélben arra kérte a dolgozóit, hogy ne használják a „Boldog karácsonyt!” kifejezést az ünnep közeledtével, mert sértheti a nem keresztény vallású munkavállalókat. Advent utolsó hetébe lépve, karácsonyhoz közeledve különösen időszerű feltennünk a kérdést, hogy a saját hazánknak, Magyarországnak is ezt a jövőképet szánjuk-e. A Mi Hazánk Mozgalom válasza erre egy határozott nem, az illegális és a legális bevándorlásra is határozott nemet mondunk. Bár a kormány szavakban szintén bevándorlásellenesnek mondja magát, önök az elmúlt egy évben több mint kétezer embercsempészt engedtek szabadon, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy ezt a tevékenységet vígan folytathassák, és szervezetten vegyenek részt a bevándoroltatás folyamatában. De nem kell Nyugatra mennünk ahhoz sem, hogy azt tapasztaljuk, a belföldi munkavállalók munkáját elveszik a harmadik világból érkezők. Budapesten az ételfutárcégeknél alig találunk magyar munkavállalókat, s egyre több az olyan szórakozóhely, vendéglátóhely a belvárosban, ahol ki sem szolgálják az embert magyar nyelven, mert az összes munkavállaló külföldi, és senki nem is beszél magyarul. De nem csak a fővárost érinti ez a probléma, a Somogy vármegyei Homokszentgyörgyön immáron filippínók fejik a teheneket. Az önök politikájának álságosságát ezen a területen mégis leginkább az mutatja, hogy a Nagy-Magyarországról elnevezett parkban is indiai és pakisztáni vendégmunkások élnek, akik elmondják, nem igaz az a kormányzati kommunikáció, hogy nekik két év után haza kell menniük, mert persze hazamennek két hónapra, majd visszaérkeznek Magyarországra, és élnek, mint Marci Hevesen, nyolc-kilenc évig is maradhatnak akár, és eszük ágában sincs hazamenni. Ráadásul a kiemelt beruházásoknál ezen a szabályon is lágyítottak, amikor is ezt a kétéves határidőt öt évre emelték, és a családegyesítést is lehetővé tették. Mindezen jelenség mellett Magyarország demográfiai adatai mélyrepülésben vannak. Soha nem született olyan kevés gyermek hazánkban egy év alatt, mint a 2023-as esztendőben. A házasságkötések száma mélyponton van, és a termékenységi arányszám továbbra is csökken az egy évvel ezelőttihez képest. A Mi Hazánk Mozgalom 15 pontos családtámogatási javaslatcsomagot fogalmazott meg, amelynek része a családtámogatások inflációkövetővé tétele, a családalapítók lakásbérleti támogatása, a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának csökkentése és a szülőtámogatási életjáradék bevezetése, illetve az önök által bevezetett bölcsődei gondozási díj eltörlése is. Az elmondottakból is látszik, hogy a kormány politikája nem elegendő ahhoz, hogy Magyarország nemzeti és keresztény identitását megőrizzük, a Mi Hazánk Mozgalom ugyanakkor nem hajlandó erről lemondani. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)