Lánszki Regő Balázs

LÁNSZKI REGŐ BALÁZS építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Érdekes ellentmondást vélek felfedezni a képviselő úr interpellációjában, ugyanis amíg annak az első felében kritizálja a kormányt azért, mert kidolgozott egy megoldást a kastélyaink és a nemzeti örökségünk megőrzésére, addig a következő gondolatmenetében inteni próbál minket arra, hogy tegyünk valamit a kastélyok megőrzéséért. Sajnos az ön által említett Hiemer-Jeszenszky-kastély sorsa tipikus példája a magyarországi kastélyok hányatott sorsának. A második világháború után szovjet katonák költöztek be, majd államosították. Az elmúlt évtizedekben különböző, nem rendeltetésszerű használat, majd a nem használat következtében pedig nagyrészt pusztult, és pusztul azóta is. Bár mondhatnánk, hogy ez egyedi eset, de sajnos nem az, a műemlékek közel 27 százaléka semmisülhetett meg a század közepe óta, és jelenleg is több mint 60 százalékuk romosan és lepusztult állapotban áll. Igazán megkérdezhetné azokat is, akikkel egy listán került be a parlamentbe, hogy miért nem tettek semmit ez ellen korábban. Mert a nemzeti kormány volt az első, amely 2010 óta tett ez ellen, elindította a nemzeti kastély- és várprogramot, és több kastélyt és várat újítottunk fel, mint bármelyik szomszédos országban ez tapasztalható. De azt is be kell látnunk, hogy sosem lesz az államnak elég pénze, hogy minden műemléket felújítson és fenntartson. Az elmúlt évtizedek megmutatták, hogy maga a modell sem működik, hogy csak az állam foglalkozzon ezekkel az ingatlanokkal. Mi valóban tettünk azért, hogy ez a helyzet megváltozzon, és 2040-ig terveink szerint a magyar műemlékállomány mintegy 95 százaléka meg tudjon újulni. Mert érdemes megnézni azt is, ha már műemlékek minősítését kérdezte, hogy miért szűnik meg a műemlékvédelem. És bizony, amit kérdezett, 2023-ban és 2024-ben, az esetek többségében azért szűnt meg, mert egyszerűen elvesztek, megsemmisültek az értékek. Az adatbázis egyébként teljesen nyilvános, de ha már kérdezte, akkor ismertetném önnel a statisztikát: az elmúlt két évben 42 alkalommal rendeltünk el ideiglenes védelmet, 29 esetben került egy épület műemléki védelem alá, és 38 esetben van jelenleg is folyamat, amikor egy épületet, ami eddig nem volt védett, védetté javasoljuk. Mindamellett 32 esetben történt műemléki átminősítés, ebből egy esetben részleges védettség megszűnése történt, 12 esetben értéket nem hordozó utódingatlanok védettsége szűnt meg, telekosztás miatt. Két esetben történt műemléki kategória átminősítése, amely során a műemléki értékek nevesítésre kerültek. És sajnos többségében, tehát 18 esetben a már említett módon műemléki értékek elvesztése, az épület elpusztulása miatt történt a védettség törlése. Ezek a dokumentumok teljesen nyilvánosak. Ezt a folyamatot meg kellett állítanunk, és meg kell állítanunk. Egy Nyugat-Európában régóta bevett szokást alkalmazunk, és elsősorban a magyar nagyvállalatok, illetve egyházak vagy önkormányzatok részvételére számítunk. Vannak műemléki épületek, és miután a magyar államnak erre sosem lesz elég pénze, megpróbálunk olyan környezetet teremteni, hogy olyan magyar nagyvállalatok, mint az OTP, a MOL, a Richter vagy például a Magyar Bankholding, amelyekkel részben meg is állapodtunk erről, örökbe fogadjanak egy épületet, teljes egészében felújítsák, rendbe hozzák és a köz javára működtessék, és 300 napon keresztül minden magyar állampolgár számára kötelezően hozzáférhetővé tegyék. Ez egy-egy épületnél mintegy tízmilliárdos kiadást jelent. Nem látom kockázatát annak, ha egy magyar nagyvállalat, egy önkormányzat vagy egy egyház üzemeltet Magyarországon egy kastélyt, felújítja azt, és mindenki számára hozzáférhetővé teszi, akkor az miért volna rossz dolog. Főleg úgy, hogy a kulturális értékek megóvása, a vonatkozó törvény szigorú és világos garanciákat ír elő. De nem csak az állami tulajdonú műemlékek esetében léptünk, különböző kedvezményeket vezettünk be a törvénnyel, hogy megérje befektetni a műemlékbe, hogy biztosított legyen a megmaradásuk, és 2024. október 1-je óta egy kategória létezik, ebben minden műemlék benne van. És nemsokára egy közhiteles digitális katasztert fogunk nyilvánossá tenni. Úgyhogy aktívan teszünk azért, hogy minden műemlék hasznosításra kerüljön. Köszönöm a válaszom meghallgatását. (Taps a kormánypártok soraiból.)