Szabó Rebeka

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Pénteken egy tömeges és éveken át tartó állatkínzásról szóló történet jelent meg a sajtóban. Sajnos nem először hallunk ilyet, de ez az eset azért keltett óriási figyelmet, mert a borzalmak egy magát állatmenhelynek nevezett helyen zajlottak, amely több önkormányzattal is szerződésben volt. A Gyömrői Kutyamentsvár története egy ott dolgozó önkéntes hősiességének és bátorságának következtében járta be a sajtót, és a botrány odáig dagadt, hogy tegnap végül döntés született: a menhelyet kiürítik, az állatokat civil állatvédők kimenekítik onnan. De sajnos ez még nem jelenti azt, hogy minden rendben lenne az állatvédelem területén Magyarországon, mert ez az ügy is világosan mutatja, hogy 14 év kétharmados Fidesz-kormányzás után és négy éve kinevezett állatvédelemért felelős kormánybiztossal együtt a magyar állatvédelem intézményrendszere egyszerűen nem működik. Zárójelben megjegyzem, tudom, hogy az egészségügy meg az oktatás meg sok más sem működik, én most itt nagyon szeretnék kifejezetten az állatvédelemről beszélni. A kóbor kutyák és macskák befogását és elhelyezését az állam gyakorlatilag teljesen rábízta az önkormányzatokra és a velük szerződésben álló különböző cégekre, civil szervezetekre, amelyek működésére bár elvileg vannak jogszabályok, viszont azok betartatását az égadta világon senki sem ellenőrzi. A gyömrői esetben több ízben jelezték a hatóságoknak már ezt a problémát. A botrányt kirobbantó önkéntes, Horváth Tünde 2023 szeptemberében az Igazságügyi Minisztériumba is elment, és ott Ovádi Péter munkatársaival egyeztetett; fotókkal, videókkal igazolva előadta, hogy milyen állatkínzás folyik a telepen. Ezt követően érdemben semmi nem történt. Ugyanígy 2023 szeptemberében írásos bejelentést tett a Nébihnél, a Nébih aztán két hónap múlva, november 22-én kivonult a telepre, és itt rengeteg szabálytalanságot feltárt. A kutyák jelentős részének nem volt veszettség elleni oltása, nem volt chipje. Találtak ponyvával letakart, elhullott állatokat a telepen. Az állatok egy részének nem volt vize, és még számos dolgot leírtak a jelentésükben. Mit gondolnak, mi lett a következmény? Mindösszesen 200 ezer forint pénzbüntetés, és utána semmiféle ellenőrzés nem történt annak érdekében, hogy vajon egyébként kijavították-e ezeket a hibákat. Viszont az önkéntesek beszámolója szerint a telep vezetője elkezdte eltüntetni, magyarul megölni azokat a kutyákat, amelyek a legsúlyosabb állapotban voltak. Ezt követően történt bejelentés a hatósági állatorvosnál még decemberben. A hatósági állatorvos nem ment ki a telepre, de azt válaszolta, hogy szerinte minden rendben van. Később történt bejelentés a NAV-nál, hiszen egyébként az 1 százalékos adófelajánlásokat sem az állatokra költötte a telep tulajdonosa. Aztán újra a NÉBIH-nél is történt újabb bejelentés, hiszen az állapotok ugyanolyan rosszak voltak, és utána sem volt semmilyen eredmény. Pedig van egy kormányrendelet is, a 785/2021. kormányrendelet, ami kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatokról szól, és ez kimondja, hogy az ebrendészeti telepek működését a járási hivataloknak rendszeresen ellenőrizni kell, és ha a működés az ott elhelyezett állatok egészségét veszélyezteti, akkor fel kell lépni. Szeretném kérdezni, hogy hol van vajon ez az ellenőrzés. Pedig az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a megoldás azért nem lenne annyira bonyolult. Kiszámítható állami finanszírozásra és következetes, rendszeres hatósági ellenőrzésre volna szükség a menhelyeken és a gyepmesteri telepeken. Maximálni kell, hogy egy ebtelep lakosságszám-arányosan hány önkormányzattal köthet feladatellátási szerződést, hiszen nyilvánvaló, hogy van egy kapacitáskorlát, és egy idő után már csak a bevételt akarják növelni, a befogott állatokat már nem lesz hova szállítani. És meg kell oldani, hogy a járási hivatal, a hatósági állatorvos valóban kijárjon a telepekre, kérjék számon a chipet, az oltást, a nyilvántartást, az állatorvosi ellátást és az ivartalanítást is, hogy legyen ezeknek az ebtelepeknek honlapjuk, nyitvatartásuk, elérhetőségük; és hogy aktívan keressenek gazdát a bent lévő állatoknak. Gátat kell szabni a macskaelszállítási biznisznek is, ehelyett a kolóniák ivartalanítását kellene végre valahogyan megoldani és erre támogatást adni. Egyébként a kormánynak is feltűnhetett, hogy gond van a jogszabályok betartatásával, mert 2021-ben hoztak önök egy kormányhatározatot, amiben nagyon sok pontban felsorolják, hogy az állatok védelmével kapcsolatos állami fellépés hatékonyságát hogyan lehetne növelni. Ebben megnevezték az agrár-, az igazságügy- és a belügyminisztert is, ezért én írásban hozzájuk is fordultam a tegnapi nap során, hogy megkérdezzem, hogy egyébként milyen eredménye volt az itt konkrétan felsorolt pontoknak, mert az égadta világon erről sajnos semmit nem lehet találni. És az a helyzet, hogy nem a gyömrői volt az egyetlen olyan sintértelep, ahol méltatlan és borzasztó körülmények között tartják az állatokat. Ezért azt szeretném mondani, hogy itt lenne a valódi feladat Ovádi kormánybiztos úrnak, mert nem az állatvédelmi törvény büntetési tételének a szigorítására van szükség (Az elnök többször csenget.), hanem arra, hogy a hatóságok végezzék el a feladatukat… ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): …és ne hunyjanak szemet a közpénzen végzett állatkínzás felett. Köszönöm a figyelmet.