Lukács László György

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napra készülődve, mint általában minden reggel, a legidősebb fiamat vittem iskolába, aki kérdezett a napi teendőkről, és elmagyaráztam neki, hogy mégis miről fog szólni az az ügy, amelyre ide sietek. S még ő is tudta, és ő is érezte, hogy ennek a nagyon szövevényes, nagyon kacifántos ügynek a végső kicsengése valahogy nincs rendjén, hogy az elkövető - szóljanak bárhogy is a törvények; igaz, ő nem ismeri, hogy a törvények lényegében még mire valók, és a büntető törvénykönyvnek azt a zártságát, bonyolultságát még talán egy kilencéves gyermek nem is tudhatja, nem is érheti fel, de az igazságosságot érezte benne, hogy nincs a helyén -, aki ezt elkövette, és aki ezt saját maga bevallotta, mégis mentesül a büntetése, a jogos büntetése alól. Nos, tisztelt képviselőtársaim, mi azért vagyunk itt, hogy bár visszamenőleg mi nem tudunk igazságot tenni a családnak, nem tudjuk meg nem történtté tenni az eseményeket, a jövőre nézve mégis egy olyan jogszabályt hozzunk létre és olyan zártsága legyen ismételten a Btk.-nak, ami jobban kifejezi a társadalom akaratát, a törvényhozó akaratát. Tegyük félre azt, hogy most van egy jogértelmezési vita, amelynek várhatóan - ez a személyes meggyőződésem - az a szörnyű kimenetele lesz, hogy a mostani bűnös meg fogja úszni azt a fajta igazságtételt, amelyet vele szemben elvár és joggal remél a társadalom. Tehát ez a szomorú következmény tűnik valószínűnek, de nekünk az a feladatunk, hogy a jövőre nézve jogalkotóként rendelkezzünk. Nekünk a jövőre nézve kell eldöntenünk, hogy ilyen cselekmény ismételten ne fordulhasson elő, és ne lehessen az a következménye, hogy bárki, aki bűnös, futni tud, mentesül a jövőbeli felelősségre vonás alól. Ha itt vagyunk, akkor hadd említsem meg önöknek, hogy az ügy kirobbanásakor jómagam is nyújtottam be egy olyan Btk.-t módosító javaslatot, amely a mostani kormányzati javaslattal, bocsánat, a bizottsági javaslattal nagyon egyező, de egy kicsivel többet tartalmaz. Én úgy gondolom, hogy az zártabb, koherensebb értelmezésű, tehát ha lehet, a saját javaslatomra hívnám fel a figyelmet, bár arról a mai napon nem tud szavazni a tisztelt Ház. De mégis talán az a bővített javaslat nagyobb rendet tudna tenni és koherensebben, logikailag zártabban tudná értelmezni a mostani módosítást. Ettől függetlenül ezt a javaslatot a Jobbik Magyarországért Mozgalom a törvényes rend pártján állva támogatja. Ezért is nyújtottuk be egyébként azt a módosító javaslatot, hiszen nekünk is azonos a célunk a kormánypártokkal. (11.00) De ha itt vagyunk, tisztelt képviselőtársaim, nem mehetünk el a mellett a szomorú helyzet mellett sem, hogy itt több mint húsz éve vagy netalán húsz éve műhiba történt, és folyamatosan műhiba történt a hatóságok részéről. Ezt majd lehet elemezni, de az bizonyosan látszik, hogy a rendőrségnek a büntetőeljárásban és a nyomozó hatóságoknak, akár az ügyészségnek, ha elindul egyáltalán a büntetőeljárás, ezeregy lehetősége van arra, hogy az elévülést megszakítsa, hogy olyan intézkedéseket, olyan cselekményeket tegyen az ügy előrevitele érdekében, amelyek az elévülést megszakítják. (Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Magyarországon szerencsére nem gyakoriak az emberölések. Magyarországon szerencsére nem gyakori, hogy gyermekek tűnnek el, és nincs rá magyarázat. A hatóságoknak mindezt kiemelten kell mindenkoron - húsz évvel ezelőtt is és most is - követnie, és egy-egy ilyen ügyben, még ha nagyon nagy a bizonytalanság is, körültekintően olyan cselekményeket kell tennie, amelyek a későbbiekben őt kedvező helyzetbe hozzák, és nem lehet arra apellálni, hogy ezek az ügyek egyszer majd kihűlnek, és a társadalom elfelejti. Hiszen hogy is felejthetné el az a szülő, akinek most sem a jogalkotással, de gyanítom, hogy sem a bíróságon, sem a nyomozói, sem az ügyészségi munkával soha senki nem fogja tudni jóvátenni azt, amilyen veszteség érte. Ennek a szülőnek, ennek a szülőpárosnak, édesanyának, édesapának két nagyon szomorú temetéssel is szembe kellett néznie. Egyrészt a saját gyermeküknek az eltemetésével, másrészről el kellett temetniük azt az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, amit akkor láttak, amikor szabadon engedték azt az elkövetőt, aki ezért a bűnért jelenlegi szabályok szerint talán még felelősségre sem vonható. Ezt a fájdalmat mi nem tudjuk jóvátenni, bár bocsánatot a jogalkotó kérhet, de az egyetlenegy helyes cselekedetünk az, ha ezt a törvénymódosítást azért is fogadjuk el, hogy a jövőre nézve sokkal világosabb, sokkal zártabb helyzet legyen, és ilyen és ehhez hasonló dolog ne fordulhasson elő. Mielőtt még befejezem, szeretném odatenni azt is, hogy az elmúlt időszakban talán a jogalkotó, mondjuk úgy, hogy az idővel nem haladva elfordította az arcát és a figyelmét arról a vitáról, hogy mégis hol van jelenleg a fiatalkorúak büntethetőségével kapcsolatosan egyrészt a társadalmi jelenségek, ennek a korosztálynak az érettsége, az általuk elkövetett vagy elkövethető cselekmények közötti belátási képességnek a találkozási pontja. Ugyanis azt látjuk, hogy mind az információtechnológia fejlődésével, a gyermekek korábbi érésével, a sokkal nagyobb információanyaggal ezeknek a gyermekeknek már nem az 1978-as, vagy mondjuk úgy, hogy a modern jogfejlődésben az 1900-as évek után a fiatalkorúakról alkotott kép kell hogy bennünk éljen. Sokkal másként gondolkoznak, hamarabb talán be is látják a tetteiknek a következményét, lényegesen tájékozottabbak. Tehát én azt szeretném mondani, hogy ha ezt az ügyet lezárjuk, és a magunk részéről jogalkotóként, amit tudunk, a jövőre nézve megteszünk, talán érdemes és célszerű lenne azzal foglalkozni, hogy miként lehet a fiatalkorúaknál - különösen a 16-18 év közöttieknél - a büntetőjognak a vétőképességgel és a belátási képességgel kapcsolatban rendet tenni. Hiszen a felgyorsult világunkban, amikor arról beszélünk, hogy 16 évesen valaki szavazhat-e, vezethet-e, jogosítványa lehet-e, fel kell merülnie annak is, hogy a legsúlyosabb, a társadalommal szembehelyezkedő magatartásokért majd milyen felelősséget kell vállalnia. Most ez egy kis lépés ebben, amit teszünk, de ennek egy novelláris, akár nagyobb kitekintésű változása is majd a parlamentre fog várni. A javaslatot a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatni fogja. Köszönöm szépen türelmüket.