Keresztes László Lóránt

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Ugye, egy olyan kérdésről beszélünk, közlekedéspolitikáról, a vidék helyzetéről, amikor 15 percben lehetetlen megfogalmazni az érdemi véleményeket, hozzászólásokat, és lehetetlen feltenni a kérdéseket, ezért kértem ismét szót. Megígérem önnek, hogy nem fogom ismételni magamat. Tisztelt Államtitkár Úr! Illetve tisztelt Miniszter Úr! Jelzem egyébként, hogy Lázár János továbbra sem tartózkodik a vita idején a teremben. Mivel a Budapest-Belgrád vasút projektszerződéseit titkosították, az a kérdésem, tisztelt államtitkár úr, hogy tartalmaz-e ez a projekt garanciákat a kínai fél részéről, amiből levezethető, hogy bármilyen módon hasznosítani is fogják ezt a vasúti vonalat, ugye, vasúti teherszállításra fogják-e használni. Elmondtuk a félelmeinket, aggályainkat, hogy miért gondoljuk azt, hogy ez soha nem fog megtérülni a magyar embereknek, ezért is ellentétes a nemzeti érdekekkel, de tartalmaz-e bármiféle garanciát? Lázár miniszter úr egy 800 milliárdos tervezett hazai vasúti fejlesztésről beszélt. Már annak idején, évekkel ezelőtt elmondtuk itt a Budapest-Belgrád projekt kapcsán, hogy inkább a magyar emberek által használt, mindennap használt vasúti infrastruktúrát kellene fejleszteni. Ehhez képest ezermilliárdot elköltenek a Budapest-Belgrád projektre. Ezért fontos tudnunk, hogy legalább valamiféle garanciák vannak-e; hogy ennek volt-e bármilyen eredménye a magyar emberek szempontjából. Illetve beszélt Lázár miniszter úr a gyorsforgalmi úthálózat pályaépítéseiről, fejlesztéseiről. Nagyon fontos hangsúlyozni azt, tisztelt államtitkár úr, hogy amíg ilyen borzalmasan rossz helyzetben van az alsóbbrendű úthálózat Magyarországon, addig az autópályák sem fogják tudni betölteni a szerepüket. Nyilván mi nagyon sok éve ezért beszélünk arról, hogy először az alsóbbrendű utakat, illetve az egyes számú főutakat kellene fejleszteni, rendbe tenni, ugye, sok ezer kilométer várja az azonnali felújítást, és addig nem a gyorsforgalmi utak fejlesztésére vagy építésére kellene koncentrálni. De nyilván egyébként vannak olyan fejlesztések, amiket, ha már elindultak, akkor be kellene fejezni. A kérdésem konkrétan, tisztelt államtitkár úr, hogy az M60-as autópálya esetében önök négyszer-ötször vállaltak konkrét határidőt, már meg kellett volna épülnie Barcsig ennek az autópályának, mikor folytatódhat ennek a megépítése. Tehát az M60-asnak Pécstől az országhatárig, Barcsig mikor történik meg a megépítése? Illetve mostanában vita tárgya az M9-es autópályának a megépítése. Nagyon régóta egy, a közlekedési szakmában megfogalmazott igény, hogy épüljön egy olyan, az egész országot ellátó, a vidéki térségeket ellátó úgynevezett transzverzális autópálya, amely úgy adja meg a lehetőséget, mondjuk, a nyugat-dunántúli térség vagy az észak-dunántúli térség kapcsolódási lehetőségeit a Dél-Dunántúllal, a Dél-Alfölddel, egyébként Debrecen felé visszakanyarodva, ami elkerüli a központi régiót, éppen egyébként a teljesen irreális közlekedési helyzetek elkerülése, szállítási igények elkerülése végett. Mi most a jelenlegi koncepció azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a nyomvonala az M9-esnek? Ugye, döntés született az önök részéről a mohácsi Duna-híd megépítéséről. Tehát mi a koncepció, hogy az M9-es, ami Kaposvárt érinteni fogja, Szekszárd irányából, a szekszárdi Duna-híd érintésével tervezik megvalósítani az M9-es nyomvonalát, vagy Pécs felé kanyarítva, a mohácsi Duna-híd esetében? Tehát mi a konkrét koncepció? És ha már M9-es autópálya és ha már mohácsi Duna-híd, mi az önök konkrét szakmai koncepciója azzal kapcsolatban, hogy ha megépül a mohácsi Duna-híd, megépül egy ilyen átkelési lehetőség és megépül a kapcsolódó bekötés, egyébként nyilván az M60-as folytatásaként, akkor onnét hogyan tovább? Tehát mi a koncepciója annak, hogy a hídnak és egyébként az oda vezető autópályának megfelelő kapacitásokkal tovább lehessen indulni, mondjuk, Szeged irányába? Tehát hogyan tervezik önök a folytatását, mikor és milyen forrásból az M9-es autópálya megépítésének? Illetve, visszakanyarodva az alsóbbrendű úthálózatra: milyen ütemezéssel, milyen forrásokból, milyen határidővel vállalják, hogy érdemi előrelépést fognak produkálni az alsóbbrendű, tehát kifejezetten a mellékutak rendkívül rossz állapota tekintetében? Ugye, itt beszélt a miniszter úr is a buszközlekedésről, a közlekedéspolitikáról, nagyon sok konkrét esetben tapasztaltam azt egyébként, hogy a Volán, mondjuk, azért állította le egy adott településrész megközelítését a menetrend szerinti járattal, mert már olyan állapotú volt egy mellékút, hogy egyszerűen nem volt hajlandó a Volán társaság a személyszállítást végrehajtani, mert olyan jelentős pusztítást okozott egyébként a jármű állapotában, vagy éppen olyan balesetveszélyes volt egy adott útszakasz. És sajnos sok esetben beszéltünk arról is, hogy már a mentők is figyelemfelhívással éltek, hogy bizonyos településrészek vagy települések esetében olyan rossz minőségűek a vidéki összekötő utak, hogy balesetveszélyes azokon közlekedni. És ez a rendkívül fontos közszolgáltatások ellátását is nehezíti, olykor veszélybe sodorja. (13.30) Ezzel kapcsolatban én azt gondolom, nem nekünk, hanem a szélesebb társadalomnak indokolt, hogy választ adjanak, hogy mikor állnak végre neki a rendkívül leromlott állapotú vidéki mellékutak felújításának. Köszönöm szépen, elnök úr.