Keresztes László Lóránt

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Majdnem lemaradtam a vitáról; azt hittem, hogy lesz ezzel kapcsolatban valami expozé, tekintetbe véve, hogy milyen jelentős előterjesztésről van szó. Mert ugye, alapvetően egy keretrendszer-módosításról van szó, ami a Paks II. esetében kinyithatja a brutális mértékű költségnövekményt. Én azt gondolom, hogy erről mindenképpen beszélni kell. Megdöbbentő számomra, hogy ennyire nincs érdeklődés a téma iránt. Az elmúlt napokban, hetekben, hónapokban nagyon sok vita tárgya volt a paksi bővítés. Beszéltek nagyon sokszor arról, egyébként főleg Szijjártó miniszter úr, hogy mennyire fontos Magyarország ellátásbiztonsága szempontjából a Paks II. beruházás. Ugyanakkor nyilván ez egyfajta gazdaságpolitikai jellegű vita is kellene hogy legyen; alapvetően egy olyan gazdaságpolitikát kellene a mi meggyőződésünk szerint végrehajtani a kormánynak, amikor nem növelik brutális mértékben Magyarország energiaigényét, hanem alapvetően csökkentik. Egy olyan jellegű gazdaságpolitikára van szükség, ahol nem óriási energiaigényű és egyébként rendkívül alacsony hozzáadott értékű ipari üzemekre és beruházásokra alapozzák Magyarország gazdaságfejlesztését, hanem sokkal inkább patrióta elvek mentén szerveződő, hatékonyan működő és magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtő kis- és közepes vállalkozásokat részesítenek előnyben. Tehát tulajdonképpen lehetne alapvetően egy vitát folytatni arról, hogy szükség van-e a Paks II.-re vagy nincs, illetve eleve az atomenergiáról is lehetne egy általános vitát folytatni, de most nyilván nem erről szól ez az előterjesztés. Úgyhogy itt most alapvetően arról kell beszélnünk, azt gondolom, hogy mi történik egész pontosan a Paks II.-vel kapcsolatos döntések meghozatalát követően. Ugye, emlékszünk, emlékezhetünk még, hogy amikor megszületett ez a döntés, akkor milyen határidővel gondolkodtak önök, hogy mikor valósul meg a Paks II. beruházása, és utána milyen sok éven keresztül igazából azt sem lehetett látni, hogy mi történik éppen. Nekem is van egy ilyen döbbenetes élményem úgymond: az egyik bizottsági ülésen az akkori szakminisztert kérdeztem, hogy mikor tervezik beadni az oroszok a megvalósítási engedélyt, és akkor azt válaszolta a felelős miniszter, hogy nem tudja megmondani, és az oroszok most - ugye, ez évekkel ezelőtt volt -, most tanulmányozzák az itteni műszaki környezetet. Hát, egészen riasztó folyamat volt ez, és az is egyébként, ahogy végigkövethetjük, hogy milyen nyilatkozatok hangoztak el az elmúlt években. 2014-ben Lázár János arról beszélt, hogy az első új paksi blokk 2023-ban kezd majd működni. Majd két évvel később Aszódi Attila arról beszélt, hogy 2018-ban ez egy munkagödörnyitással veszi kezdetét, és az új blokkok ’25-től, ’26-tól vesznek majd részt a kereskedelmi villamosenergia-termelésben. Majd ’19 novemberében jelent meg a hír, amit megerősített egyébként az akkori felelős miniszter is, hogy 2029 az új céldátum; majd később Gulyás Gergely 2030-ról beszélt; most nemrég, tavaly Lantos miniszter úr is 2032-ről beszélt, és egyébként Szijjártó miniszter úr is folyamatosan a következő évtized elejéről szól. Tehát ez a folyamat azért mindenképpen említést érdemlő. És itt van még egy fontos szempont. A paks2.hu-n szerepel egy érvrendszer Paks II. mellett; „10 érv Paks II. mellett” - így találhatjuk meg. Itt az szerepel, hogy „A magyar kormány erős jogi garanciák mellett kötött szerződést Paks II. megvalósítására. Kulcsrakész, fix áras szerződést kötöttünk a fővállalkozóval, mindezt úgy, hogy közben a beruházás magyar állami tulajdonban marad. A fix áras szerződés révén a 12,5 milliárd eurós beruházási érték nem emelkedhet, attól eltérni nem lehet.” Mi vezetett ehhez a helyzethez, tisztelt államtitkár asszony? Erre mindenképpen választ kellene kapnunk. Még egy nagyon fontos kérdést szeretnék fölvetni. Tudjuk azt, hogy kötelessége minden nukleáris energiát használó országnak, hogy gondoskodjon a keletkező kiégett fűtőelemekről, azoknak a végleges elhelyezéséről, a keletkező nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezéséről. Azt is tudjuk, hogy ez sehol a világon nem megoldott kérdés, és sehol nem nyitottak még olyan atomtemetőt, ami a nagy aktivitású nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére szolgál. Nyilván a skandináv térség van ehhez a legközelebb, de erre egyébként alapvetően százszázalékos biztonsággal biztonságot nyújtó technológia sincs, mindenhol probléma a finanszírozás, és mindenhol probléma a társadalmi elfogadottság. Ugye, a paksi bővítéssel jelentős mértékben megnövekszik a keletkező nagy aktivitású nukleáris hulladékok mennyisége és a kiégett fűtőelemek mennyisége is. Azt is tudjuk, hogy amikor a Paks II.-vel számolnak, akkor nem kalkulálják be a majdani lebontás költségeit és a hulladékok elhelyezésének a költségeit. Van egy program Magyarországon, a bodai térségben, a Bodai Agyagkő Formációt érintően folyik egy kutatási program, ahol egy majdani atomtemető lehetséges helyszínét keresik. Sok vita tárgya ez. Önök általában azzal érvelnek, hogy nem születtek döntések. Nos hát, döntések születtek, mert ez a kutatási program fut, erre finanszírozási forrásokat biztosítanak, és van is országgyűlési döntés arról, hogy kell egy mélygeológiai tároló, tehát lesz atomtemető, és az is ebben a programban szerepel, hogy kizárólag a Bodai Agyagkő Formációt érintően folyik a kutatás. A miniszterelnök úr 2015-ben személyesen elismerte, hogy a Pécsett és térségében élőknek joga van ebben a kérdésben világosan állást foglalni. Na most, ehhez képest azóta sem kérdezték meg az ott élőket, nem kérdeztek meg minket, hogy mit gondolunk egy ilyen atomtemetőről. Annak ellenére sem egyébként, hogy a térség nagyon sok fórumon, nagyon sok formában kifejezte, hogy nem akar egy atomtemetőt. És tegyük hozzá, a világon nincs arra példa, hogy egy nagyvárosi agglomerációhoz ennyire közel akarjanak atomtemetőt építeni. Tisztelt Államtitkár Asszony! Itt folyamatban van egy másik törvényjavaslat is, annak a megszavazása ma van napirenden, ahol belenyúlnak ismét az atomtemetővel kapcsolatos szabályozásokba (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), pontosabban a nukleáris hulladékok kezelésébe… ELNÖK: Bocsásson meg, de az időkeret elfogyott. Egy zárómondatot még… DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen elnök úrnak a türelmét. Erre szeretnék választ kapni, tisztelt miniszter asszony, hogy mikor adják meg azt, amire egyébként ígéretet tett miniszterelnök úr is. (Az elnök ismét csenget.) Mikor kérdezik meg a Pécs és térségében élőket, hogy akarnak-e atomtemetőt, és mikor veszik tudomásul azt (Az elnök ismét csenget.), hogy a térség nem akarja, és kezdenek alternatív helyszínek kutatásába? Köszönöm még egyszer elnök úr türelmét.