Kovács Zoltán

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kúriai Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Kedves Jelenlévők! Izgalmas esztendőkön vagyunk túl, hiszen a kúriai elnök urat jó néhányszor meghallgattuk már hivatalba lépése óta mind a bizottságban, mind pedig itt az Országgyűlés előtt, és sokszor azok a kérések, amelyeket megfogalmazott, értő fülekre találtak részünkről is, és több esetben azok a nehézségek, amelyeket az élet hozott magával a Kúriát illetően, reményeink szerint megoldásra kerültek. Ebben a kétévnyi beszámolóban is egybecsengenek majd a bizottsági elnök úr, illetve a kúriai elnök úr által felsoroltak és elmondottak, különösen a statisztikát illetően, mert az elnök úr könnyen van, ő magából és a szervezetéből indul ki, és könnyen megírja, mi pedig az elnök úr beszámolójából indulunk ki, és abból kell hogy elvégezzük a feladatunkat. Két fő témakör van: az egyik a jogegység biztosítása, a másik az önkormányzati normakontroll körében lévő tevékenységről szóló beszámoló. (13.00) (Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A teljesség igénye nélkül néhány fontos témakört szeretnék azért kiemelni, mert ez több mint százoldalnyi anyag, statisztikai táblákkal és a kvázi precedensértékű jogegységi döntésekkel, tehát egy színvonalas anyagnak lehetünk szemtanúi. Elnök úr már beszélt róla, hogy új elem volt, hogy az országgyűlési választásokkal együtt országos népszavazást is tartottunk 2022-ben. Ezeknek meg kellett jelennie az ítélkezésben. Ez először fordult elő, így ebben még nem volt tapasztalat. Ez koncentrált igazgatási előkészületeket és a határidőket illetően fegyelmezett ítélkezést tett szükségessé. 2022. március 1-jétől öttagú tanácsokra bízta a törvény az ítélkezést. A közigazgatási ügyszakban ugyanakkor hosszabb távon elképzelhetetlen volt, hogy a polgári és a büntető ügyszak eltérő rendben, háromtagú tanácsban ítélkezzen. A szervezeti keretek ehhez rendelkezésre álltak, és a konkrét törvényi szabályozást megelőző, a Bszi. indoklásában megfogalmazott tapasztalatszerzés megtörtént, ezért 2022 ősszel lezajlott az ügyelosztási rend általános, öttagú tanácsokban történő ítélkezést előíró módosítása. A kollégiumok ezeket elfogadták. Tisztelt Ház! A bírósági jogalkalmazás egysége érdekében kifejtett tevékenységek kapcsán először 2022-ről beszélnék. Az elnök urak már szóltak róla, hogy két, a rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközhöz képest is egy sajátos, ráadásul sarkalatos törvényben nevesített eszköze a jogegységi panasz és a jogegység érdekében előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány. Az előzetes döntéshozatali indítványt elbíráló Jogegységi Panasz Tanács dönthet úgy, hogy az ügyet az érintett kollégium kúriai bíró tagjaival kiegészülve tárgyalja, vagy a Kúria teljes ülése elé utalja. 2022-ben négy alkalommal volt is erre példa. A Kúria korlátozott precedensrendszerre épülő jogegységét elsősorban a felülvizsgálati eljárások révén biztosítja, ehhez képest a jogegységi panasz, ahogy elhangzott, kivételes jogorvoslati eljárás, mely a peres felek indítványára rájuk kiható módon járul hozzá a jogegység biztosításához. Ugyanakkor elsősorban nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog és érdeksérelem kiküszöbölésére szolgál, hanem a közzétételi határozattól jogkérdésben való eltérés feloldását, a jogegység biztosítását célozza. A 2022 évben 43 jogegységi panasz érkezett a Kúriáról, a két tanács összesen 41 ügyet fejezett be. Az elnök úr részletesen ismertette, hogy mely ügyben milyen döntések születtek, a panasztanács, a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa 19 ügyben a panaszt visszautasította, és 23 panaszt fogadott be. A befogadott panaszok közül 14-et elutasítottak, mert a támadott határozat jogkérdésben nem tér el a közzétett határozattól. 2022-ben három ügyben hozott jogegységi hatályú határozatot, és rendelkezett úgy, hogy a támadott felülvizsgálati ítéletet vagy végzést hatályon kívül helyezte, egy ügyben a Kúriát új eljárásra és új határozathozatalra utasította. Két jogegységi panaszügyben a Kúria megszüntette az eljárást, egy ügyben az eljárás félbeszakadását állapította meg, és tulajdonképpen van még egy panasz, ami egyéb befejezéssel zárult, ezt az elnöki számra iktatott általános panaszbeadványként kezelte - hogy mindenki értse, hogy mi ez az egyéb. 2022-ben mindkét Jogegységi Panasz Tanácshoz 11-11 előzetes döntéshozatali indítvány érkezett, és a vizsgált időszakban az egyes Jogegységi Panasz Tanács öt ügyet fejezett be, míg a kettes hat ügyet fejezett be. 2022-ben az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a Közigazgatási Kollégium és a Polgári Kollégium két-két kollégiumi véleményt fogadott el. A Kúria Büntető Kollégiuma 2022-ben kollégiumi véleményt nem alkotott, viszont részletesen, visszamenőleg áttekintette a korábban hozott döntéseit, hogy 2023-ban arról tudjon határozni, hogy mely véleményeket szükséges az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra figyelemmel módosítani, melyeket nem indokolt a továbbiakban fenntartani. A 2022. év során a Kúria Kollégiuma a következő vizsgálati tárgykörökben felállított joggyakorlat-elemző csoportok összefoglaló véleményét fogadta el. Erről is beszélt már az elnök úr. Ez egy fontos megoldást jelent az előrelépéseket illetően ezekben az ügyekben: az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat, az Alaptörvény 28. cikkének alkalmazása a gyakorlatban, a közhiteles nyilvántartások közhitelessége, az atipikus foglalkoztatási formák bírói gyakorlata, a gyógyulási, túlélési esély csökkentésével, elvesztésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat vizsgálata és a nemzetközi magánjogról szóló törvény bírói gyakorlata. Tisztelt Országgyűlés! Áttérnék a helyi önkormányzati rendeletek fölötti normakontroll-tevékenységre 2022-ből. Mint ahogy már korábban elhangzott, nem olyan sok, 27 ügy érkezett, amelyek közül 11 bírói kezdeményezés, 16 pedig kormányhivatali kezdeményezés alapján indult. Lehet látni a trendet, hogy korábban általában bírói kezdeményezésre indultak ezek az ügyek, és egy idő után megfordult ez a trend, ma már több a kormányhivatali kezdeményezés. Ha az ügyek tárgykör szerinti megoszlását nézzük, kevésbé volt differenciált, erről az elnök úr már beszélt. A helyi telekadó-, építményadó-szabályozás törvényességének megítélésében, körében született döntések aránya tovább csökkent 2021-hez képest, korántsem olyan meghatározó, mint az azt megelőző években. A helyi építési szabályzat, az úgynevezett HÉSZ településrendezési szabályozás törvényességi vizsgálatának tárgyában született döntések száma a 2021. évivel azonos számú, hat, az ügycsoport aránya kismértékű növekedését eredményezve. Csökkent a közterület-használat szabályozásával összefüggő ügyek száma, a 2021. évihez hasonlóan érdemi döntés született a településkép védelmének szabályozása tárgykörében, mindösszesen egy. 2022-ben megjelentek ugyanakkor olyan ügycsoportok, amelyek korábban egyáltalán nem vagy csak kivételesen kerültek az Önkormányzati Tanács elé. Ilyen például a 2021-ben először megjelent vagyonrendelet törvényességi vizsgálatával összefüggő ügy, valamint 2012 óta első alkalommal 2021-ben érkezett, de 2022-ben befejezett ügyek 54 százalékát kitevő, útépítési hozzájárulás, behajtási díj szabályozásával kapcsolatos indítványok. Tisztelt Országgyűlés! 2022-ben a kúriai ítélkezés jogegységi feladatainak ellátását több jogszabályi változás érintette. 2021-ben a Kúria jogorvoslati hatásköre az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény 2020. április 1-jétől hatályos rendelkezései alapján közigazgatási ügyszakban a jogviták másodfokú elbírálására is kiterjedt. (Sic!) Ezzel a közigazgatási perekben a Kúria vált általános másodfokú bírósággá egész Magyarországra kiterjedő illetékességgel. A Kúria emellett továbbra is eljárt felülvizsgálati bíróságként, amennyiben az adott ügyben felülvizsgálati eljárásban a közigazgatási Pp. alapján a feltételek fennálltak. 2021 őszére a Kúria ezáltal az ország legleterheltebb bíróságává vált, erről beszélt a korábbi beszámolóban az elnök úr, és ezt a megoldást hozta az Országgyűlés, hogy hogyan lehet ezt kiküszöbölni. A kritikussá vált folyamat megállítása vagy fékezése érdekében hoztuk meg azt a jogorvoslati lehetőséget, hogy az ítélőtáblai szintet bevontuk a másodfokú közigazgatási ítélkezésbe, és a 2022. március 1-jétől hatályos módosítás eredményeként a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok fórumrendszere módosult, a jogorvoslati feltételek és a szabályok viszont nem. Továbbra is általános az elsőfokú bíróság, a törvényszék, kivételes, meghatározott esetekben a Kúria jár el első fokon, általános másodfokú fellebbezési bíróság a Közigazgatási Kollégiummal rendelkező Fővárosi Ítélőtábla. Azaz rendes jogorvoslati szintként az ítélőtábla hatáskörét mondja ki a törvény. A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú ügyeket úgynevezett felmenő rendszerben kapta meg, hiszen határidők vannak, ezért a Kúria fokozatosan adta át ezeket az ügyeket, hogy a határidőket be tudja tartani, pontosabban: nem adott át, hanem csak az újonnan érkezőket, és így fokozatosan tehermentesült a két ítélkező fórum. (13.10) Tisztelt Országgyűlés! A 2023. évi beszámolóra térnék át a szakmai célkitűzések keretében. Fontos kiemelni, hogy 2023-ban több jogszabályi változás is érintette a Kúria igazgatási és ítélkező feladatainak ellátását. 2023. június 1-jén lépett hatályba az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek - amiről az elnök is beszélt - a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló ’23. évi X. törvény, amely jelentősen módosította a Bszi.-ügyek elosztására vonatkozó rendelkezéseit. A megfelelés és az átláthatóság érdekében a Kúria honlapján heti bontásban tették közzé az ügyelosztási rendszer adatait. Tehát nem igaz az a vélekedés, amely személyre szóló ügyelosztási rendszert vizionál. A X. törvény megalkotásával változott az ügyelosztási rend kialakításának a szabálya. Eszerint azt a Kúria esetében a bírói tanács és a kollégium egyetértésével határozza meg a Kúria elnöke. Ez a június 1-jén hatályba lépett módosítás ügyelosztás tekintetében tételesen meghatározza azokat a szempontokat, amelyeknek érvényesülnie kell. A törvény rögzíti továbbá a Jogegységi Panasz Tanács összetételét is. Az OBH elnöke a bíráknak a Kúriára történő kirendelése esetén a kúriai bírói tanács, valamint a Kúriának a kirendelendő bíró ügyszakának megfelelő ügyszakú kollégiuma egyetértésével dönt. A Kúriát érintő módosítások közül a testületi döntéshozatal, az ügyelosztási rend automatizmusa olyan működési körülmények, amelyek semmiképpen nem újak. A testületi döntéshozatal mindig is - az idén, ahogy az elnök úr is említette, 300 éves a Kúria, ez a ’23-as beszámolóhoz igazodik - jellemző ismérve volt. Ezt fejezi ki, ezt mindig hallottuk az elnök úrtól: „A Kúriának van elnöke, és nem az elnöknek Kúriája.” Ez az irányelv zsinórmértékül szolgál. A kötött, előre kiszámítható ügyelosztás pedig az elmúlt években folyamatosan fejlődött. A Kúria teljes mértékben eleget tett a törvényben az Unió elvárásai szerint előírt automatikus ügyelosztásnak és minden egyéb törvényi követelménynek is. A jogegység érdekében kifejtett tevékenység ’23-ban. A Kúria Alaptörvényben foglalt, kitüntetett és kizárólagosan ellátott feladata a jogegység biztosítása, és az egységes bírói gyakorlat biztosítása. Erről rendkívül plasztikusan beszélt az elnök úr, én ezt különösebben nem ismételném meg. A 2020-ban hatályba lépett jogszabályváltozások, a korlátozott precedensrendszer bevezetése egy egészen új paradigmaváltás volt ez ügyben, és elsődlegesen a felülvizsgálati eljárások keretében zajlik, amelynek garanciális elemét jelenti a felek által kezdeményezhető jogegységi panasz. A jogegységi panaszokat a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa bírálja el, összetételét sarkalatos törvény, mint ahogy említettem, határozza meg. Fontos kiemelni, hogy a Jogegységi Panasz Tanács összetételét az ügyek kiosztását érintő, 2023. július 1. napjától hatályos változás rögzíti, hogy a tanács tagjai az elnök és további 40 bíró - erről beszélt Vejkey elnök úr is -, elnökhelyettesek, a főtitkár, a kollégiumvezetők, a kollégiumvezető-helyettesek és tanácselnökök is. Nem könnyű egyébként egy ekkora grémiumot vezetni, azt gondolom legalábbis. A 2023. évben a Jogegységi Panasz Tanácshoz mindösszesen 72 ügy érkezett, ebből 54 jogegységipanasz-ügy, 18 előzetes döntéshozatali indítvány volt. A 2023. évben befejezett ügyek száma összesen 63 volt, ebből 52 jogegységi panasz, 11 előzetes döntéshozatali indítványra indult eljárás volt. 2023-ban a Jogegységi Panasz Tanács 11 előzetes döntéshozatali indítványra indult eljárást fejezett be, 9 jogegységi határozatot hozott, 2 esetben pedig a határozathozatalt mellőzte. A Kúria Polgári Kollégiuma 2023-ban kollégiumi véleményt nem fogadott el, míg a Büntető Kollégium és a Közigazgatási Kollégium 1-1 kollégiumi véleményt alkotott. Tisztelt Országgyűlés! A Kúria 2023-ban számos területen folytatott joggyakorlat-elemzést. Büntető ügyszakban az előkészítő ülés gyakorlatával, a beismerés feltételeivel kapcsolatban készült joggyakorlat-elemzés. A közigazgatási ügyszakban az alperes hatóság közigazgatási perbeli védekezésének terjedelmével foglalkozott. Polgári ügyszakban két összefoglaló vélemény is megjelent: az egyik a gondnokság alá helyezési perek, a másik pedig az online térben elkövetett személyiségi jogi jogsértések vizsgálata. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül az Önkormányzati Tanács 2023. évi tevékenységéről szólnék néhány mondatot. Önkormányzati normakontroll-eljárás keretében 34 ügy érkezett, melyek közül 9 bírói kezdeményezés, 23 kormányhivatali kezdeményezés volt. 2022-ben 27 ügy érkezett; ez nem nagy emelkedés, valamelyest haladja meg a 2022-est. (Sic!) Korábban, 2018-ban 42 volt, ’19-ben, 39, ’20-ban 32, ’21-ben 55. Tehát nagyjából ez az állapot látható a beérkezett ügyeket illetően. A kormányhivatali kezdeményezések aránya ebben az évben is magas, hiszen 68 százalékban onnan érkezett. Ez követi a korábbi, ’21-22-es trendet, amely 67 és 59 százalék volt. Az Önkormányzati Tanács 41 ügyet fejezett be, a 41 befejezésből 29 érdemi döntés született, a többi 12 esetből 8 alkalommal az eljárás megszüntetésére került sor. A bizottsági meghallgatás során elnök úrtól kérdeztük, hogy erre miért került sor. Sok esetben jogkövető magatartást tanúsított a kormányhivatal felhívására a helyi önkormányzat, és így megszüntetésre került. Valahogy be kellett fejezni az ügyet, hogy így mondjam. Elmondható, hogy összességében az ügyek eloszlása - ahogy elnök úr is használta ezt a szót - diverzifikáltabb, mint a tavalyi évben. Ez elsősorban annak tudható be, hogy 2022-ben a befejezett ügyek 54 százalékát kitevő útépítési hozzájárulás, behajtási díj szabályozásával kapcsolatos döntések száma a vizsgált időszakra, 2023-ra 2-re csökkent, más ügycsoport ugyanakkor nem vált helyette dominánssá. 2023-ban a vagyoni típusú helyi adó - telekadó, építményadó - törvényességének megítélése körében született döntések aránya - hasonlóan a ’22-es évhez - alacsony maradt - ’22-ben ez az arány 6-43 volt, ’23-ban 6-41 -, szemben az Önkormányzati Tanács gyakorlatát korábban jellemző trenddel, amikor is ez az ügycsoport volt a meghatározó. Valamelyest nőtt a helyi építési szabályzat, illetve a változtatási tilalom elrendelése törvényességi vizsgálatának tárgyában hozott döntések aránya a tavalyi évhez képest. Több ügycsoportban - közterület-használat, településkép-védelem - szemben a korábbi évek gyakorlatával egyáltalán nem született döntés ’23-ban. Megjelentek viszont olyan ügycsoportok, amelyek korábban csak kivételesen kerültek az Önkormányzati Tanács elé. Ilyenek különösen a településihulladék-gazdálkodással, illetve az önkormányzati lakások bérletéről szóló rendeletek törvényességi felülvizsgálatával összefüggő ügyek. 2023-ban minden kollégium 5 tagú tanácsban folytatta az ítélkezést. A 2023. évi statisztikai adatokból az is látszik, hogy sikerült javítani az időszerűségi adatokon. Ez a jogkereső állampolgárokat mindig izgatja, hogy így mondjam, hogy mikor lesz már vége az eljárásnak. A 2023-as év ügyforgalmi adatainak további javulása azt is lehetővé tette, hogy az elbírálási határidő ezáltal tovább csökkenjen. Elnök úr meghivatkozta az Európa Tanács égisze alatt működő, Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottságot, az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében történt vizsgálatot. Ezt jó szívvel olvasom fel, mert ez rendkívül pozitívan értékelte a magyar igazságszolgáltatás tevékenységét, valamint hangsúlyozta a Kúria eredményei mögött álló intézményi háttér stabilitását, ami nagyon fontos. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak alapján - ahogy Vejkey elnök úr is mondta - és a beszámolóból is látható, hogy a Kúria magas szakmai színvonalon és törvényben előírt módon látta el feladatait. A Kúria bíráinak és munkatársainak segítségével az Alaptörvény és a jogszabályok előírásait szem előtt tartva teljesítette feladatait. Erre figyelemmel kérem a képviselőtársakat, hogy fogadják el a beszámolót. A Fidesz vezérszónokaként bizton állíthatom, hogy mi is ezt fogjuk tenni. (Taps a kormánypártok soraiban.) (13.20)