Senyei György Barna

DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Alelnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úrhölgy! Tisztelt Képviselő Urak! Köszönöm a szót. Engedjenek meg egy rövidnek szánt felszólalást! Valamennyi képviselő előtt ismert az írásbeli előterjesztésem. Engedelmükkel ennek a részletes ismertetésétől vagy e helyütt a megismétlésétől el szeretnék tekinteni. Speciális helyzetben vagyunk, mert két évről beszélünk. Két év nagy idő, jelentős események történtek ezalatt, objektív és szubjektív szempontból egyaránt. 2022-ről úgy is beszélhetünk, amelyben a koronavírus-járvány lényegében még egész évben érintette a bíróságok működését, s mint önök előtt is ismert, a koronavírus-járvány nem segítette elő a bírósági működést és az ügyek befejezését, befejezhetőségét. Azonban a kapcsolódó jogszabályok ebben segítséget nyújtottak, és a bírósági szervezet a lehetőségekhez képest az ügyeket befejezte, és a bíróságok a funkcióikat, azaz az alkotmányos szerepüket a nehéz egészségügyi veszélyhelyzettel terhelt időszakban is teljesítették. Ezt azért kellett elmondanom, mert csak 2022. december 18-án vesztette hatályát a járványügyi készültség bevezetéséről szóló norma, következésképpen a járványügyi intézkedések ezen időig befolyásolták vagy szabályozták a bíróságok működését. A 2023. év rendkívül jelentős változásokat hozott a bíróságok életében, a bíróságok központi igazgatásában az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírósági Tanács kapcsolatrendszere terén. 2023. június 1-jével hatályba lépett az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenálló-képességi tervhez kapcsolódó 2023. évi X. törvény. Az Országos Bírósági Hivatal a felhívott normában foglalt kötelezettségét teljesítette. Az OBT 2023. június 1-jével jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv lett, a jogalkotó pedig az önállóvá válásra kilenc hónapos átmeneti, úgynevezett inkubációs időszakot szabott. Ennek során 2023. június 1-jétől 2024. február 29-éig az OBT mint önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv létrehozásával összefüggő titkársági és adminisztratív teendők ellátásához mindenben támogatást nyújtott. Ezzel összefüggésben több alkalommal sajtótájékoztatóra is sor került, és publikusan is egyértelművé vált, hogy a két kérdéses jogi személy az együttműködési kötelezettségét teljesítette, következésképpen hazánknak ebben a szegmensben érintett uniós forrásokkal kapcsolatos igényérvényesítésének a lehetősége megnyílt, és elhárult az az akadály, hogy hazánk ezzel összefüggésben hozzájuthasson az őt megillető forrásokhoz. A bíróságok működésével összefüggésben az ügyforgalmi adatoknak mindenkor jelentősége van. A bíróságokra 2022-ben 1 millió 167 ezer, 2023-ban 1 millió 194 ezer ügy érkezett, az ügybefejezés pedig ebben a két évben elérte, illetőleg meghaladta az érkezett ügyek számát. Ennek a következménye nyilvánvalóan ismert: az országos ügyhátralék csökkent. Ha a bíróságokról beszélünk, mindig minden szempontból van jelentősége a bíróságok földrajzi elhelyezkedésének. A központi régió az országos érkezés közel 40 százalékát teszi ki, de - és ez önök előtt is tökéletesen ismert - nemcsak az ügyek mennyisége szempontjából jelentős a központi régió helyzete és leterheltsége, hanem az ügyek belső struktúrája és nehézségi foka szempontjából is. Mondhatjuk, hogy az időszerűség mindenkor neuralgikus kérdés a bíróságok működése szempontjából, hiszen a bíróságok nem önmagukért, hanem az ügyfelekért és a társadalmi békéért működnek, és ennek egyik eminens feltétele, hogy ne csak megalapozott, hanem időszerű ítéleteket, határozatokat kapjon a jogkereső közönség. 2022-ben a perek döntő többsége az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven belül az ítélőtáblákon hat hónapon belül befejeződött; ez a döntő többség majdnem 89 százalékot jelent. (14.20) Tehát úgy hiszem, hogy egybevetve az érkezéssel, ez megfelelő. 2020 második félévében - ezt minden évben felemlítem -, lényegében augusztus végétől az elhúzódóper-tartalmú ügyek csökkentését célzó intézkedés került bevezetésre, amely folytatódott a ’22-23. években. Az elhúzódó ügyek aránya, vagyis első fokon a két éven túl, törvényszéki másodfokon az egy éven túl, ítélőtáblákon a hat hónapon túl folyamatban levő peres ügyek száma a 2022. év végére 16 százalékkal, 5137-ről 4315-re csökkent, míg ’23 végére kisebb mértékben, 4315-ről 4200 ügyre csökkent. Az öt éven túli ügyek esetében elmondható, hogy a 2021. év végéhez viszonyítva az öt éven túli ügyek száma körülbelül 11 százalékkal csökkent, 666-ról 594 ügyre, míg a 2022. év végéhez viszonyítva az öt éven túli perek száma nagymértékben, 20 százalékkal csökkent, összesen 475 ügyre. Félreértés ne essék, nyilván a 475 is magas szám. Tehát ez nem jelent önelismerést vagy önvállveregetést, mert annak helye nincs, azonban a nagyságrendek tekintetében összehasonlítás tehető és teendő, hiszen a bíróságok munkáját részben számokkal is mérjük, és ha azt mondom, hogy a ’18. évben ez a szám 1000 fölött volt, egész pontosan 1001, akkor százalékos mértékben ez a csökkenés, úgy gondolom, szignifikánsnak mondható. A megalapozottság kérdésköre szintén jelentős. A bírósági ítéletek vagy határozatok társadalmi elfogadottságát jelzi, hogy mennyiben, milyen mértékben, milyen százalékban emelkednek jogerőre: azaz az ügyfelek a határozatokat tudomásul veszik, és nem kívánnak jogorvoslattal élni ellene. A jogerőre emelkedési arány a legmagasabb ügyérkezési kategóriában, azaz járásbírósági szinten civilisztikai ügyszakban a legmagasabb, az ügyek száma és a jogerőre emelkedések aránya ezen kategóriában a 2022. év végén majdnem 93, míg 2023 végén pedig majdnem 94 százalék volt. De a büntetőügyek esetében is a 2022. évben közel 70 százalék, a ’23. évben pedig 70 százalék fölötti volt a járásbírósági elsőfokú jogerős büntetőhatározatok aránya. Ha az ügyekről beszélünk és az ítélkezés színvonalát is vizsgáljuk, akkor jeleznünk kell az úgynevezett hatályon kívül helyezési mutatókat. A hatályon kívül helyezési arány a ’22. évben a civilisztikai ügyszakban járásbíróságokon mérséklődött 8 százalékról 6,2 százalékra, míg a törvényszéki első fokon pedig 7 százalékról 6,4 százalékra, törvényszéki másodfokon is közel hasonló mértékű, összesen 9,1 százalékra mérséklődött a hatályon kívül helyezések aránya. Úgy gondolom, hogy a viszonylag magas ügyszámhoz mérten nem engedi megkérdőjelezni ez a számadat, hogy a bíróságok alkotmányosan, alkotmányos funkcióikat betöltik és teljesítik. Kettő: az Alkotmánybírósághoz fordulás is jelzi a jogegységet és az ítélkezés minőségét. 2022-ben 23, 2023-ban 29 egyedi normakontroll iránti bírói kezdeményezés érkezett; 2022-ben 41, 2023-ban 34 bírósági ügyben hivatkoztak alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazására alkotmányjogi panasz keretében. 2022-ben összesen 470 ügyben támadtak alaptörvény-ellenesnek tartott bírói döntést az Alkotmánybíróság előtt. Ennek során 32 döntés került megsemmisítésre; a 2023. évben pedig 21 döntés került megsemmisítésre. Ha azt a fajta felülbírálatot elhelyezzük az uniós összehasonlítás körében, akkor, úgy gondolom, hogy szégyenkezésre nincs okunk: az Alkotmánybíróság határozatainak próbáját is kiállta a bírói döntések kiemelkedő és döntő része. Az Országos Bírósági Hivatal eminens kötelezettsége nyilván az ítélkezés feltételeinek biztosítása. Ennek keretében az ítélkezés hatékonyságát nyilvánvalóan támogatnunk kell szakmai döntésekkel, lépésekkel, természetesen mindenkor a bírói függetlenség maradéktalan tiszteletben tartásával. 2022-ben került létrehozásra a Súlyszám Kabinet. Ennek a jelentősége ott van, ez már sokszor közhelyesen hat, ha azt mondjuk, hogy mérni akarjuk a mérhetetlent, mert valahol azért nincs két bírósági ügy, ami egyforma lenne. Eltér az ügyek nehézségi foka, és ennek a jelentősége ott mutatkozik, hogy valahol mérni kell a bírói tevékenységet, és ehhez nyújt segítséget a súlyszám-meghatározás, hiszen nem korlátozódik adott esetben a mérés pusztán a számokra. Egy ügynek számít a statisztikában a tízezer oldalas vádiratú ügy, és egy ügynek számít a statisztikában, mondhatjuk hogy a viszonylag egyszerű ténybeli jogi megítélésű, kevés peres féllel involvált eljárás. Valahol a különbségtétel indokolt. 2022-ben és ’23-ban is folytatta a tevékenységét a Létszámgazdálkodási Kabinet. A Létszámgazdálkodási Kabinet felelőssége, funkciója döntés-előkészítő, amelynek ott van a kiemelt pontja, hogy a létszámgazdálkodás felelősen folyjon, és az ügyérkezési folyamatok megfontoltan, de átvezetésre kerüljenek a bírói szervezetrendszer egészén. A további ítélkezést segítő kabineti munka is természetesen folyt, így a Gyermekjogi, a Válsághelyzeti és a Bírói Munka Értékelésének Szabályait Vizsgáló Kabinet is működött 2022-ben, 2023-ban hasonlóan, a kabinetek tovább folytatták a tevékenységet. A bíróságok létszámadatai: a 2022. év végén 11 417 fő dolgozott az igazságszolgáltatásban, ebből 2693 fő bíró, 983 fő bírósági titkár, 196 bírósági fogalmazó és 7545 fő az igazságügyi alkalmazottak száma. A pályázatokról: 2022-ben 140 bíróiállás-pályázat elbírálására került sor, melyre 1186 pályázat érkezett. A pályázati eljárás eredményeként 54 bíró kinevezésére tettem előterjesztést a köztársasági elnökhöz, míg 81 esetben a már kinevezett bíró másik szolgálati helyre történő áthelyezéséről került határozat meghozatalra. Öt esetben került sor a pályázat eredménytelenné nyilvánítására, eljárásiszabály-sértés, illetőleg munkaszervezési, munkaterhelési és költségvetést érintő változás miatt. 132 álláspályázat esetében, tehát az álláspályázatok döntő részében a bírói tanácsok, tehát az egyes bíróságokon működő bírói tanácsok rangsorának megfelelően került meghozatalra a pályázat elbírálása során a döntés. Három esetben került előterjesztés az Országos Bírói Tanács felé a sorrendtől eltérést illetően. Az OBT egy esetben nem, míg két esetben egyetértett az elnöki indítvánnyal, és támogatta a BT-sorrendtől való eltérést. (14.30) 2023-ban a számok az alábbiak: 2692 volt a bírói létszám, 971 a bírósági titkár, 186 a fogalmazó és 7461 fő az igazságügyi alkalmazotti létszám. 2023-ban 56 bíró kinevezésére került előterjesztés a köztársasági elnökhöz, és 75 esetben már kinevezett bíró másik szolgálati helyre történő áthelyezéséről született döntés. Nyolc esetben került sor a pályázat eredménytelenné nyilvánítására. Okai: a kiírt bírói pályázatra nem érkezett pályázat, ilyen is előfordult, vagy azokat a bíróság elnöke elutasította; a pályázati elbírálás során az elbírálási folyamatban részt vevők eljárási szabálysértést követtek el; vagy a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezési vagy egyéb okok vezettek ezen típusú határozatok meghozatalára. Önök előtt ismert nyilvánvalóan, hogy az emlegetett 2023. évi X. törvény jelentős változást hozott például a pályázatok elbírálása során is, hiszen pályázat eredménytelenné nyilvánításához az Országos Bírói Tanács egyetértése szükséges. A bírósági vezetőkről néhány szót. 2023-ban a kinevezési jogkörbe tartozó bírósági vezetői álláshelyek közül 12 esetben volt folyamatban pályázati eljárás. A kinevezésekre minden esetben a véleményező bírói testületek javaslataival egyezően került sor. 2022-ben az elbírált 12 pályázatból nyolc kinevezéssel, négy pedig eredménytelenné nyilvánítással zárult, többek között azért két esetben, mert nem volt elbírálható pályázat, két esetben pedig a véleményező testületek többségi támogatása hiányának a következménye került levonásra. Folyamatosan szó van róla, mondhatjuk, mi, akik már régen a bírósági szervezetben vagyunk, hogy a bírósági illetmények szinte folyamatosan téma, mondhatjuk, már évtizedek óta. Ha a bírósági szervezetek gazdálkodásáról és az illetményekről is szó esik, és ha a 2022. évet érintjük, akkor az előző bíróságiilletmény-rendezés harmadik üteme 2022. január 1. napjától valósult meg. A bíróságok költségvetése, mondhatjuk, hogy a beszámolóval érintett esztendőkben kiegyensúlyozott volt, a lehetőségeket megpróbáltuk kihasználni az ügyfelek és ezen keresztül természetesen a bírósági szervezetrendszer érdekében. A tárgyi feltételekről, a bíróságok által kezelt ingatlanokról e helyütt, ha megengedik, részletesen nem szólok, hiszen azt részletesen tartalmazza az írásbeli anyag. Kiemelt beruházásokra több esetben is sor került, Balatonfüred, Csorna, Kiskőrös esetében, illetőleg az Érdi Járásbíróság, a Gödöllői Járásbíróság, a Szarvasi Járásbíróság esetében jelentős korszerűsítés, illetve átadás történt. Az informatika folyamatos fejlesztést igényel, ezt nyilván a Covid nagyban felgyorsította, de nyilván a korral a bírósági szervezetnek mindenkor haladnia kell. Az informatika bírósági igénybevétele, a távmeghallgatások rendszere az a fejlesztési irány, amelynek mindenkor jelentősen emelendő a színvonala és a kihasználtsági foka, hiszen ez rendkívüli módon meggyorsítja az eljárást és megkönnyíti az ügyfelek bíróságokkal való kapcsolattartását. A bíróságok ellen peres eljárások természetesen indultak. 2022-ben 514 peres eljárás indult, év végén 587 ügy volt folyamatban. Ezek legtöbbször kártérítési perek. Az ügyek közül 2022-ben 7, ’23-ban pedig 11 per zárult a bíróságok marasztalásával, a keresetek 96 százalékban alaptalannak minősültek. A bíróságok egyébként 20 millió forint fölötti marasztalási összeg körében lettek pervesztesek. A bírák fegyelmi helyzetéről. 2022-ben hét bíró részesült írásbeli figyelmeztetésben, a munkáltatói jogkor gyakorlója hét bíró ellen nyolc esetben kezdeményezett fegyelmi eljárást, három bíró mentelmi jogát függesztette fel a köztársasági elnök, és három bíróval szemben indult szabálysértési eljárás. 2023-ban hét bíró részesült írásbeli figyelmeztetésben, a munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró ellen hat esetben kezdeményezett fegyelmi eljárást, 2023-ban pedig bírákkal szemben három büntetőeljárás indult a mentelmi jog felfüggesztése nélkül, ’23-ban a bírákkal szemben pedig hét szabálysértési eljárás indult. Az informatikáról már szóltam. Az elektronikus kapcsolattartásról néhány számadat. 2023-ban 2 232 488 elektronikus beadvány érkezett, ebből a civilisztikai perekben 603 ezret meghaladó, civilisztikai nemperes eljárásokban 256 ezret meghaladó, csőd- és felszámolásban 141 ezren túl és cégügyszakban pedig 289 ezret meghaladó a beadványok száma. Összesen a két évben több mint 4 millió 461 ezer elektronikus beadvány érkezett a bíróságokhoz. Ez a szám jelentős, de nyilván az ítélkezés színvonalának biztosítása érdekében feltétlen és mindenkori elektronikus ügyintézést lehetővé tevő fejlesztések szükségesek, amelyeknek a költségvonzatát, azt hiszem, ezen a helyen vagy ezen a ponton nem kell ismertetnem, hiszen mondhatjuk, hogy köztudomású tény. A bíróságok a képzési feladataikat, kötelezettségeiket teljesítették, ösztöndíjprogramokban pedig az uniós tagállamokban, uniós szervezetekhez a bírák kiutazása, illetőleg ott-tartózkodása mindenkor biztosításra kerül. Összegezve: álláspontom szerint a bíróságok alkotmányos kötelezettségeiket teljesítették és teljesíteni fogják, egyebekben tisztelettel fenntartom az írásbeli előterjesztésemet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)