Harangozó Tamás

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Bírósági Hivatal elnökének beszámolója okán is először az MSZP nevében szeretnék köszönetet mondani mindazoknak az igazságügyi alkalmazottaknak és bíróknak, akik nap mint nap szakmai elhivatottsággal, alázattal és fáradhatatlan kitartással dolgoznak a folyamatos pénzügyi kizsigerelés és politikai nyomás mellett. Az ő munkájuk a jogállamiság és az igazságosság egyik legfontosabb pillére, amelyre a társadalom bizalma és rendje épül. Amikor az Országgyűlés az OBH elnökének Senyei György Barnát megválasztotta, az MSZP a döntést üdvözölte, hiszen elnök úr megválasztásával egy Handó Tünde nevével fémjelzett, a bírói függetlenség teljes megszüntetésére irányuló korszak fejeződött be. Sajnos azonban az elmúlt években csalódásnak kellett hangot adni az Országgyűlésben, hiszen bár a botrányok elcsendesedtek, elmaradt a nagymértékű javulás, és a bírói kirendelések rendkívüli száma is jogos kritikák forrása volt. Éppen ezért kifejezetten örömteli fejlődés vált láthatóvá az elmúlt években. Különösen figyelemre méltó volt, hogy Senyei György élesen bírálta a Kúria elnökét, és határozottan kiállt amellett, hogy az igazságszolgáltatás felső vezetőinek ne legyen lehetősége a bírói kar önkényes irányítására. Ez pontosan az a kritika volt, amelyet mi is megfogalmaztunk a Kúria elnökével és korábban Handó Tündével szemben is, és jó látni, hogy elnök úr az elődeihez képest elkezdte támogatni a bírói testületek önkormányzatibb, a vezetők által kevésbé leuralt működését. Elnök úr bírói függetlenség miatti, az OBT-ülésen történt felszólalása világos és bátor lépés volt, amely felhívja a figyelmet arra, milyen veszélyes folyamatokat indíthat el a bírói függetlenség háttérbe szorítása. Szavaiban elhatárolódott attól a gyakorlattól, amelyben „nullkilométeres” bírók kerülnek kulcspozíciókba, miközben a kritikus hangokat ellenségként kezelik. Ezzel nem csupán a szakmai elvekhez való ragaszkodásáról, hanem arról is tanúbizonyságot tett, hogy a jelenlegi igazságszolgáltatási rendszerben a bírói integritás és a méltányos eljárás alapelvei még mindig nem csupán megfoghatatlan eszmék, hanem konkrét érdek- és hatalmi harcokban is képviselhető értékek. Ez a kiállás pedig fontos üzenet volt. A magyar igazságszolgáltatás függetlenségének erősítése és a bírói döntések szakmaiságának védelme döntő szerepet játszik abban, hogy Magyarország élvezhesse az Európai Unió által feltételekhez kötött támogatási pénzeket, hogy javuljon a bírói függetlenség, és biztosítani lehessen Magyarországon a tisztességes eljáráshoz való jogot. Szintén pozitívum, hogy egy friss interjújában elnök úr hangsúlyozta, hogy a múlt héten aláírt megállapodás a kormány és a bírósági szervezetek között nem bír jogi kötőerővel. Ez volt az a megállapodás, amelyet sokan jogosan egyfajta szimbolikus behódolásnak tekintettek, és amely dokumentummal szemben számos bíró is kritikát fogalmazott meg. Ennek ellenére a bírósági szervezetek a kompromisszumot azért fogadták el elnök úr szerint, mert fontosnak tartották, hogy az igazságügyi alkalmazottak és a bírák január 1-jétől ne maradjanak béremelés nélkül. Ez pedig alapvetően jogos elvárás. A bírósági fizetések rendkívül alacsonyak voltak, és konkrétan az igazságszolgáltatás működését akadályozta a bérek rendkívül alacsony volta, illetve az emiatt kialakult személyi hiány. Habár a korábban követelt 35 százalékos emelés helyett jövőre csak 15 százalékos béremelést sikerült elérni a bíráknál, a háttérszemélyzet javadalmazása három év alatt duplájára emelkedhet, ami megfékezheti az elmúlt időszakban tapasztalható jelentős elvándorlást. A megállapodás tehát kompromisszum eredménye, a bíróságok nem engedtek minden követelésükből, de a béremelések révén biztosítható a humán erőforrás stabilitása, és megakadályozható a munkaerő további elvándorlása. Ugyanakkor elnök úr szavai alapján a bírósági szervezetek fenntartják a jogot a tiltakozásra, ha a kormány olyan változtatásokat nyújtana be, amelyekkel nem értenek egyet. Ez a fajta kiállás pedig mindenképpen értékelendő, sőt azt mutatja, hogy elnök úr kész megvédeni a bírósági szervezetrendszert akár a kormány támadásaival szemben is. Elnök úr kiállása pedig örömteli azért is, mert a bírák bérezése és a kirendelési gyakorlat felülvizsgálatának éppen most van itt adekvát lehetősége. (15.00) A Magyar Szocialista Párt ugyanis alkotmánybírósági eljárást kezdeményez a kirendelési szabályok alkotmánybírósági felülvizsgálata iránt. Ebben azt állítjuk, hogy jogszerűtlen az olyanfajta bírósági kirendelési gyakorlat, amelyben úgy kerül kirendelésre egy bíró magasabb szintű bíróságra, hogy ehhez nem jár magasabb szintű bérezés. Ezenkívül kifejezetten kértük azt is, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy alkotmányos követelmény, hogy a bírói hatalmi ágban foglalkoztatottak függetlenségét munkakörük figyelembevételével egységes bérezés alapján szükséges garantálni, amely nem lehet más hatalmi ágak döntésétől feltételes módon függő, így többek között a kormány sem zsarolhatja a bírákat béremeléssel. A korábbi nyilatkozatai alapján kifejezhető abbéli remény, hogy Senyei György elnök úr és az OBH egy amicus curiae beadvánnyal csatlakozni fog majd az MSZP által kezdeményezett, országgyűlési képviselők által benyújtott indítványhoz. Természetesen amennyiben elnök úr kiáll, és aktívan közreműködik a bírói függetlenség és a bírók és bírósági dolgozók gazdasági megbecsülésének biztosításáért, abban az esetben számíthat arra, hogy beszámolóját az MSZP frakciója is támogatni fogja. Munkájához jó egészséget, sok erőt kívánunk, és minden kollégája munkáját is innen köszönjük. Köszönöm, hogy meghallgattak.