Polt Péter

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak! Az írásban elkészített 2022. évi és 2023. évi beszámoló valamennyi képviselőnek a rendelkezésére áll, ezért engedjék meg, hogy szóbeli kiegészítésemben néhány általam fontosnak tartott részletet emeljek ki. Általánosságban azt el kell mondani, hogy mind a két év, tehát 2022 és 2023 több olyan nehézséget és rendkívüli eseményt hozott, amellyel korábban nem kellett szembenéznünk, és amelyek Magyarország ügyészségének munkáját, szakmai tevékenységét befolyásolták. Az ügyészség és általában az igazságszolgáltatás működése 2022-ben ugyan fokozatosan visszatérhetett a koronavírus okozta járványhelyzet előtt megszokott rendhez, azonban újabb problémák jelentkeztek. Ezek közé sorolható nyilvánvalóan a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború, az annak nyomán jelentkező energiaválság, majd azok a nehéz gazdasági körülmények, amelyek nemcsak a 2022-es, hanem a 2023-as évet is meghatározták. (16.20) E jelenségek egyrészt rontották a megszokott életkörülményeket és munkakörülményeket, másrészt pedig éppen erre figyelemmel a munkatársak részéről egy nagyfokú alkalmazkodást követeltek meg. A társadalmi folyamatokra a nehéz gazdasági körülmények mellett a technológiai, kommunikációs és informatikai fejlődés is hatást gyakorolt és gyakorol egyébként mind a mai napig, amely a bűnözés struktúráját és összetételét is megváltoztatta. Ezt a folyamatot ráadásul felerősítette az a tény, hogy az országhatárok között az átjárhatóság az utóbbi évtizedekben egyre inkább akadálymentessé vált, így a bűnözés nemzetközi jellege is folyamatosan erősödött. Ahhoz, hogy az ügyészség az elsődleges alkotmányos feladatát, az állam büntetőigényének érvényesítését eredményesen teljesíteni tudja, alkalmazkodnia kellett és kell mind a mai napig ezekhez a változásokhoz. Egyrészt jogalkalmazóként el kellett sajátítani azokat az új ismereteket, amelyeket az elkövetők is felhasználnak a bűncselekmények megvalósítása során. Ez például belső képzéseink átstruktúrálását és megváltoztatását is igényelte, erre egyébként igyekeztünk az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektetni. Másrészt pedig folyamatosan próbálunk hatékony jogi választ adni azokra az új jelenségekre, amelyek valamilyen formában egy minőségileg vagy akár mennyiségileg más típusú vagy nagyobb veszélyt jelentenek a társadalomra. Ennek során természetesen alkalmazzuk a hatályos jogszabályokat az új helyzetekre, amennyiben pedig ez nem lehetséges, jelzéssel élünk a jogalkotó felé a jogszabályi környezet módosítása érdekében. Úgy gondolom, hogy a benyújtott két beszámolóban rögzített tények alapján összességében megállapítható: az ügyészség szakmai munkájának minőségét és eredményességét az említett új kihívások nem befolyásolták hátrányosan. A statisztikai mutatók alátámasztják, hogy a korábbiakhoz hasonlóan 2022-ben eredményes évet zárhattunk, és ez a tendencia 2023-ban is folytatódott. Az ügyészség az alkotmányos feladatait a nehezebb körülmények ellenére is mindkét évben a kor kihívásainak megfelelően látta el, működése pedig magas színvonalon biztosított volt. Néhány részletet hadd osszak meg önökkel! Az első ilyen az ügyiratforgalom. Az ügyészség ügyiratforgalma 2021-hez képest 2022-ben 4,26 százalékkal, ezen belül pedig a büntetőjogi szakág ügyiratforgalma 5,5 százalékkal nőtt. Ez a növekvő tendencia 2023-ban is folytatódott, hiszen az ügyiratforgalom 5,6 százalékkal tovább emelkedett. Ezen belül a büntetőjogi szakág ügyiratforgalma 7,6 százalékkal nőtt, úgyhogy az összes ügyiratforgalmunk 2023-ban túllépte az 1 millió 420 ezres számot. Ez a növekedés, ahogy az adatok is jelzik, immár két éve tart, így megállapíthatóan nem csupán egyszeri jelenségről, hanem valószínűsíthetően tendenciáról van szó. A hatékonyság és az eredményesség érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy a növekedés elsősorban milyen típusú ügyeknél állapítható meg, illetve melyek a változással leginkább érintett ügyészségi szervezeti egységek. Ennek alapján tudjuk levonni a megfelelő következtetéseket az ügyészség struktúráját és személyügyi politikáját illetően is. A konkrét szakterületek és statisztikai mutatók kapcsán a következő tendenciákat érdemes kiemelni. A bűnözés mint az egyik legfontosabb mutató kívánkozik az élre. A regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó folyamatos visszaesése 2021-et követően megállt, és 2022-ben 8,9 százalékos, majd 2023-ban újabb 6,2 százalékos növekedés következett be. A rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet teljes bizonyossággal megítélni, hogy a magasabb mutató mögött a bűnözés tényleges növekedése vagy az eredményesebb felderítés áll - valószínűleg mind a kettő. Mindez nem befolyásolja ugyanakkor azt a tényt, hogy a regisztrált bűncselekmények emelkedő mennyisége az ügyészi szervezet számára mindenképpen a munkateher növekedésével járt. A statisztikai adatok mellett azt is érdemes megemlíteni, hogy a klasszikus, például a vagyon elleni bűncselekmények esetében az elkövetési formák jelentős átalakuláson mentek keresztül, a megvalósításukban egyre nagyobb szerepe lehet az online térnek. Emellett a nemzetközi bűncselekmény fogalma is változott. Míg korábban elsősorban a szervezett bűnözéssel érintett bűncselekményeket jelentette, mint például a kábítószer-kereskedelem, emberkereskedelem, embercsempészés, addig ma már lényegében bármilyen típusú bűncselekmény nemzetközi jelleget ölthet, különösebb nehézség nélkül. A bűnözés struktúrájának említett változását jól szemlélteti, és az online térben való elkövetés egyre meghatározóbb szerepét mutatja, hogy a csalások száma 2021-hez képest 2022-ben szignifikánsan emelkedett, és ugyanez tapasztalható 2023-ban is. Ez a megállapítás vonatkozik a regisztrált bűncselekmények, illetve a kezdeményezett eljárások számának alakulására egyaránt. Csak magyarázatként: előbbi az eljárás ügyészség vagy nyomozó hatóság általi lezárásához, utóbbi adat pedig az eljárás megindulásához kapcsolódik. Azt, hogy egyre nagyobb szerepe lett e bűncselekmények vonatkozásában az online térnek, alátámasztja az a tény is, hogy az információs rendszer vagy adat megsértése elnevezésű bűncselekmények tekintetében a kezdeményezett eljárások száma 2023-ban a korábbiakhoz képest tovább nőtt. Fontos kiemelni azt is, hogy az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának számában - ezek az úgynevezett adathalász bűncselekmények - kiugróan magas, több mint 30-szoros növekedés következett be. A kiberbűncselekmények eredményes felderítése és bizonyítása az informatikai ismeretek folyamatos bővítését is igényli. Ez az egyik olyan terület, amelyet érintően a már említett folyamatos szakmai képzésre egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Külön szeretnék beszélni, mint ahogy évek óta ezt minden beszámolóban megteszem, a korrupcióról. Az ügyészség korrupcióellenes tevékenységének elemzése során abból indulunk ki, hogy az ügyészség nem megelőzi a büntetendő magatartások megvalósítását - nyilván ez is azért részben célunk lehet -, hanem a bűncselekményt elkövető személyek felelősségre vonását realizálja elsősorban. Ebből következően az ügyészség tekintetében azt lehet vizsgálni, hogy mennyiben lépett fel eredményesen a megvalósult korrupciós bűncselekmények elkövetőivel szemben. Fontos hangsúlyozni, hogy az ügyészség tevékenységének értékelésekor az ország tényleges korrupciós helyzetéből és nem a szubjektív alapokon nyugvó korrupciós érzetből kell kiindulni. Többször megemlítettem, a beszámolókban is szerepel, itt is elmondanám, hogy az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarometer 2022-ben és 2023-ban is közzétette a korrupció európai érzékeléséről szóló külön jelentését. Mind a két jelentés alapján Magyarország sokkal jobban áll a korrupcióérzékelés tekintetében is, mint ahogy azt általában a sajtóban olvashatjuk. Valahol Magyarország a középmezőnyben szerepel az európai uniós országok között, és különösképpen jelentős az a tény, hogy a személyesen tapasztalt korrupció százalékos aránya igen alacsony: 2022-ben 10, 2023-ban 9 százalék, ami annyit jelent, hogy a közvetlen tapasztalás szerint sokkal kevesebb korrupciós cselekménnyel találkoznak Magyarországon, mint ahogy ezt feltételezik a különböző médiákban. (16.30) A büntetőjogi értelemben vett korrupciós cselekmények statisztikai mutatóit szemlélve az a következtetés vonható le, hogy ’22-ben és ’23-ban a regisztrált hivatali vesztegetések száma jelentősen visszaesett, viszont a regisztrált gazdasági vesztegetések száma ’22-ben kismértékben, ’23-ban viszont kiugróan növekedett. Ez természetesen figyelemreméltó körülmény, amire az ügyészség is érzékenyen odafigyel, és megteszi, megtette a szükséges intézkedéseket. Az előző évekhez hasonlóan leginkább alkalmas Magyarország korrupciós helyzetének jellemzésére a korrupciós bűncselekménnyel érintett regisztrált elkövetők számának vizsgálata egy ötéves idővonalban. Ez az adatsor ugyanis kiszűri a büntetőjog minősítési rendszeréből fakadó torzulásokat, így például azt, hogy akár egyetlen elkövető tartós korrupciós cselekményei következtében a regisztrált bűncselekmények száma akár nagyságrendileg is megnőhet. Az adatsor alapján képzett trendvonal igen enyhén tér el a vízszintestől, ami azt bizonyítja, hogy ötéves időtávon általános növekedés vagy csökkenés nem tapasztalható. A statisztikai adatok szerint a magyarországi korrupciós helyzet viszonylag állandó. A vádemelésről. A vádemelés típusait érintő adataink azt mutatják, hogy az ügyészség 2022-ben és 2023-ban is az ügyek túlnyomó többségében, az utóbbi évben, ’23-ban több mint 33 ezer ügyben büntetővégzés meghozatalára irányuló ügyészségi eszközzel élt. Az összes vádemelésen belül a büntetővégzés meghozatalára irányuló ügyészségi indítványok aránya mindkét évben 70 százalék körül mozgott. Ez az eszköz a pandémia idején vált általánossá, azonban sikeressége miatt a járvány levonulását követően is az egyik leggyakrabban alkalmazott eszköz, amely alkalmas az eljárások időszerűségének nagyon jelentős javítására. Hozzá kell tenni, hogy ez az eljárásjogi megoldás nem sérti a tisztességes eljárás elvét sem, hiszen bárki kérheti tárgyalás tartását, amennyiben a határozatban foglaltakkal nem ért egyet. Fontos utalni arra, hogy a bíróság által meghozott büntetővégzések 2023-ban az érintett terheltek 83,5 százalékában jogerőre emelkedtek, 2022-ben ez 0,1 százalékkal kevesebb volt. Az eljárás gyors és tisztességes befejezését szolgálja a joghátrány konkrét mértékére szóló ügyészségi indítvány is arra az esetre, ha a terhelt a bűnösségét az előkészítő ülésen beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. A statisztikai adatok ennek az intézménynek a sikerét igazolják. A bíróság 2022-ben több mint 10 ezer terhelt ilyen beismerő vallomását fogadta el, 2023-ban pedig ez a szám további 9 százalékkal nőtt. A váderedményességről. Ezt is minden évben elmondom, noha ez csak egy adat, de azért mégis jellemző lehet valahol. Az ügyészség váderedményessége 2022-ben 98,9 százalék volt, 2023-ban 99,2 százalék, és legalább ilyen fontos azt is megemlíteni, hogy a 2022-es évben a vádlottak 87,4 százalékát, míg ’23-ban 88,5 százalékát érintően a bíróságok minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak. Külön kell szólnom a kiegészítő pótmagánvádról. Ez egy új intézmény, amely 2023. január 1-jétől került bevezetésre. E jogintézmény segítségével a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetében az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozatával szemben bárki élhet felülbírálati indítvánnyal, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója bírál felül. Amennyiben ennek helyt ad, akkor a nyomozást el kell rendelni vagy folytatni kell. Van egy második körös lehetőség is újabb megszüntetés esetében, ahol a nyomozási bíró kiegészítő pótmagánvád lehetőségéről dönt. Az elmúlt év, tehát 2023 arról győzött meg minket, hogy az ügyészség szakszerűen és jogszerűen dolgozik, hiszen 2023-ban a 35 felülbírálati indítványból a bíróság csak 5 esetben adott helyt a felülbírálati indítványnak. Egyetlenegyszer került sor ismételt felülbírálati indítvány benyújtására, és a bíróság nem adott lehetőséget és alkalmat kiegészítő pótmagánvád benyújtására. Még egyszer hangsúlyozom: ez az ügyészség törvényes és szakszerű munkájának külső bizonyítása. A közérdekvédelmi tevékenységről nagyon röviden. 2022-ben csekély mértékben nőtt az itt iktatott ügyek száma, ’23-ban valamivel nagyobb mértékű, 4,4 százalékos csökkenés következett be. Ez a terület viszont egyre fontosabb szerepet tölt be a társadalom életében, annak ellenére, hogy ügydöntő jogosultsága ezen a területen az ügyészségnek nincs, az ügyészség itt sokkal inkább mellérendelt szereplőként képviseli az állam és társadalom tagjainak érdekeit. Külön kell szólnom a jogorvoslatról a törvényesség érdekében. A büntetőeljárási törvény szerint a legfőbb ügyész kizárólagos joga, hogy a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelentsen be, ha egy döntés más jogorvoslati eszközzel nem támadható. Erre 2023-ban a büntetőjogi területet érintően 13 esetben, 2022-ben 10 esetben, míg bv-területen két esetben került sor. A Kúria a jogorvoslati indítványokban a legfőbb ügyész által kifejtett érvekkel minden egyes esetben egyetértett. Nemzetközi tevékenységünkből ki kell emelni azt, hogy Magyarország személyemben adja az elnökét az uniós legfőbb ügyészek európai hálózatának, aminek következményeként a jövő évben nálunk fogja tartani ez a grémium az éves konferenciáját. Összegzésképpen azt tudom megállapítani, hogy Magyarország ügyészsége 2022-ben és 2023-ban is statisztikai adatokkal alátámasztottan teljesítette alkotmányos kötelezettségét, képes volt az említett változásokhoz adaptálódni, és a nemzetközi szakmai közösségen belül is méltó módon képviselte Magyarországot. A magyar ügyészség stabil, évtizedek óta működőképes közjogi alapokra építkezve, ahogy a múltban és a jelenben, a jövőben is képes lesz a törvényesség és az igazság érvényesítésére. Mindenkit köszönet illet, aki hozzájárult ezekhez az eredményekhez. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)