Pajtók Gábor

DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Az Alaptörvény rendelkezéséből fakad, hogy a legfőbb ügyész évente beszámol az ügyészség tevékenységéről az Országgyűlésnek. Ezen kötelezettségének a korábbi gyakorlatnak megfelelően a legfőbb ügyész úr eleget tett. Az Igazságügyi Bizottság a benyújtás évében megtárgyalta az ügyészség 2022., valamint 2023. évi beszámolóját. Mind a két évre vonatkozó beszámoló tekintetében elmondható, hogy azok tárgyilagosan és tényszerűen adtak számot minden olyan feladatellátásról, amely az ügyészség feladat- és jogkörébe tartozik. A beszámolók kitérnek az ügyészi szervezet nemzetközi tevékenységére és még az ügyészi alkalmazottak tudományos tevékenységére is. Mindkét évre vonatkozó beszámoló mind a büntetőjogi, mind a közjogi ügyészi tevékenység tekintetében is számos, elemzésre alkalmas adatokat tartalmaz. Összességében elmondható, hogy mind 2022-ben, mind 2023-ban az ügyészi szervezet s a legfőbb ügyész úr is teljesítette a jogszabályok által meghatározott feladatait. (Az elnöki széket Dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Ház! A teljesség igénye nélkül kiemelek a legfőbb ügyész 2022. évi beszámolójából néhány, általam igen fontosnak tartott utalást, bár részben ezek már elhangzottak. Valóban, az orosz-ukrán háború, az ahhoz társult energiaválság, az infokommunikáció és az informatika területén jelentkező fejlesztések teljesen új kihívások elé állították az ügyészséget, hiszen ezen szegmensek mindegyike kihat a társadalom minden viszonyrendszerére, köztük a bűnözésre is. Az ügyészség meghatározó feladata a büntetőjogi tevékenység. Ezen ügyészségi feladat átfogja a büntetőeljárás minden fázisát, a nyomozás felügyeletén, a vád képviseletén túl kiterjed a büntetés-végrehajtásra is. A 2022. évi beszámolóból kiemelendőnek tartom, hogy elhangozzon, miként azt már egyébként megtette az előterjesztő is, hogy a regisztrált bűncselekmények számának csökkenő tendenciája 2022-ben váltott, és az előző évhez képest markáns, 8,9 százalékos növekedés következett be. Az is elhangzott, hogy elsődlegesen a vagyon elleni bűncselekmények száma nőtt, s ezen belül is különösen a csalások száma emelkedett meredeken az előző évi esetszámhoz képest. Az elkövetés módja ezen deliktumoknál egyre nagyobb arányban kapcsolódik az online térhez és az informatikai eszközökhöz, és immár megállapítható, hogy tendenciaszerűen tovább emelkedik az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmények száma is. A beszámoló rámutat, hogy a büntetőjogi ügyészi tevékenység során egyre nagyobb figyelmet szükséges fordítani az úgynevezett kiberbűncselekményekre. Mindez az ügyészek részéről speciális szakmai felkészültséget és folyamatos szakmai fejlődést, alkalmazkodást igényel, annál is inkább, hiszen az informatikai, technológiai szegmens az egyik leggyorsabban fejlődő iparág, ha így szabad fogalmazni, és azt is látjuk, hogy a mesterséges intelligencia robbanásszerű elterjedése várható. Bizonyos, hogy ez is olyan kihívásokat fog jelenteni a bűnözés területén, amire fel kell készülnie az ügyészségnek. Tisztelt Ház! Az ügyészség feladatai közé klasszikus értelemben nem tartozik a bűnmegelőzés, ám azáltal, hogy az állam büntetőigényét kiemelkedő hatékonysággal érvényesítik, mint majd azt a váderedményességi mutatók alátámasztják, és mert az ügyészek következetesek abban, hogy minden bűnelkövető szenvedjen joghátrányt, a vagyon elleni bűncselekmények esetében pedig a bűncselekménnyel szerzett vagyon kerüljön elvonásra, az ügyészség ebbéli elkötelezettsége kihat a bűnelkövetésekre, a potenciális bűnelkövetőkre. Fontosnak tartom, hogy a beszámoló kapcsán említésre kerüljenek a közvéleményt széles körben foglalkoztató korrupciós bűncselekmények is. A beszámoló e tekintetben igen részletes, ezért pusztán a beszámoló azon megállapításait idézem, miszerint jogállami körülmények között büntetőigényt érvényesíteni kizárólag tények és nem szubjektív érzetek alapján lehet. Idetartozó adat, hogy a gazdasági korrupciós ügyeken belül változatlanul jelentős arányt képvisel az egészségügyi szektor. Megemlítem végezetül azt, hogy a statisztikai adatok szerint a magyarországi korrupciós helyzet viszonylag állandó. Tisztelt Képviselőtársaim! A büntetőjogi tevékenység megítéléséhez kapcsolódóan sokatmondó, mintegy az ügyészi tevékenység színvonalát összegző adat, miként az már elhangzott, hogy 2022-ben az ügyészség váderedményessége 98,9 százalékos volt. Elhangzott az is, hogy emellett a bíróságok a vádlottak 87,4 százalékát érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak. Tisztelt Ház! A beszámoló kitér az ügyészség közjogi tevékenységére is. Idetartozó körülménynek tartom, hogy az ügyészség közjogi és büntetőjogi szakága között folyamatos az információcsere és az együttműködés annak érdekében, hogy a jogsértések felszámolására a leghatékonyabb eszközöket alkalmazzák, s azért is, mert az e körbe tartozó ügyek sok esetben komplex megközelítést igényelnek részükről, hiszen a büntetőjogon kívül közigazgatásjogi, cégjogi, polgári jogi, szabálysértési jogi ismereteket is igényelnek. Az ügyészség közjogi tevékenységén belül egyre hangsúlyosabbá válik a közérdekvédelemhez, illetve a fogyasztóvédelemhez tartozó ügyészi tevékenység. Ezen túlmenően az érintettek személyi körére tekintettel kiemelt szerepet kap a gyermek-, ifjúság- és családvédelemhez tartozóan végzett következetes ügyészi munka. A beszámoló ezen közjogi tevékenység tekintetében is mindenre kiterjedően ad számot az e területeken folyó ügyészi munkát illetően. Tisztelt Ház! Az ügyészség nemzetközi tevékenységét illetően kiemelésre méltónak tartom, hogy az Európai Unió tagállamai legfelsőbb bíróságai mellett működő legfőbb ügyészek hálózatának éves ülésén, amelyre 2022 májusában, Bécsben került sor, Laura Codruţa Kövesi európai főügyész a magyar ügyészséget említette pozitív példaként az Európai Ügyészség és a nem részes tagállamok ügyészségei között kialakult munkakapcsolatot illetően. Kiemelendőnek tartom továbbá, hogy az Európai Unió Hágában székelő Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügyészségében, az Eurojustban a magyarországi részvétellel kapcsolatos feladatokat az ügyészség teljesíti 2004 óta. S miként? A beszámoló adataiból kitűnően kitűnően. (17.00) Tisztelt Ház! Most áttérek a legfőbb ügyésznek az ügyészség 2023. évi tevékenységéről szóló beszámolójára. Az ügyészség büntetőjogi tevékenységéhez kapcsolódóan kiemelendő, hogy a regisztrált bűncselekmények számának a 2022. évhez képest 6,2 százalékos növekedése következett be. A bűnözés struktúrája is átalakul, ahogy azt korábban már említette a legfőbb ügyész úr is, közege egyre inkább áttevődik az online térbe, s ahogy arra ő is utalást tett, ma már bármely bűncselekmény tekintetében kimondható, hogy részben az online tér miatt, részben az Európán belüli határokon való szabad mozgásnak köszönhetően nemzetközi jelleget ölt a bűnelkövetés. Megemlítette a bizottság elnöke is, hogy a pénzmosás esetszáma meredeken nő, s nemcsak azért, mert az orgazdaság tényállása beolvadt ebbe a bűncselekményi kategóriába, hanem azért, mert a bűnözők a magánbankszámlák tulajdonosait is bevonják a bűncselekménnyel szerzett pénz eltüntetésébe az adott számlatulajdonosnak adott jutalék fejében. Az állam büntetőigénye érvényesítése kapcsán itt is hangsúlyos a beszámoló a tekintetben, hogy egyetlen bűncselekmény se maradjon büntetés nélkül, s a bűncselekményhez tartozóan az abból szerzett vagyoni előny maradéktalanul kerüljön elvonásra. Az ügyészség váderedményessége még a 2022. évihez képest is jobb lett, 99,2 százalékos. Ez az adat az elmúlt tíz év legjobb eredményének számít. Az ügyészek, ha annak jogszabályban előírt feltételei megvannak, a beszámolóból kitűnően következetesen és jó hatásfokkal érvényesítik az eljárások meggyorsítását szolgáló büntetővégzésre vonatkozó indítvány, illetőleg a joghátrány konkrét mértékére vonatkozó indítvány jogintézményét. Az ügyészi munka jó színvonalát támasztja alá az a tény is, hogy a 2023. január óta igénybe vehető kiegészítő pótmagánvád kapcsán 2023-ban összesen 35 felülbírálati indítvány érkezett a nyomozási bíróhoz, a bíróság ugyanakkor mindössze öt esetben adott helyt az indítványnak. Tisztelt Ház! Most néhány gondolat a 2023. évre vonatkozó beszámolónak a közjogi ügyészi tevékenységét érintően. A fogyasztóvédelem területén az ügyészség 2023-ban 13 felhívással, 50 jelzéssel élt, egy közigazgatási pert indított, és 143 hatósági eljárást és 7 büntetőeljárást kezdeményezett. A fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítása alapján az arra jogosított szervezetek 2023. június 25-étől élhetnek egy új jogvédelmi eszközzel, mégpedig a fogyasztók kollektív érdekeit védő képviseleti kereset benyújtásával. A képviseleti keresettel az ügyészség nagyszámú fogyasztó jogait érvényesítheti, akiknek a kára a perben való részvételük nélkül is megtérülhet. Örvendetesnek tartom, hogy az ügyészség a feljogosított szervezetek közül elsőként élt a perindítás lehetőségével. Megemlítem még, hogy a legfőbb ügyész úr 148 esetben tett eleget az országgyűlési képviselőket megillető, általuk hozzá intézett kérdésekre az írásbeli válaszadásra vonatkozó kötelmének. Továbbá a legfőbb ügyész úr 13 esetben - mindannyiszor eredményesen - élt azon diszkrecionális jogával, amely a bíróságok jogerős, ügydöntő, illetve végleges, nem ügydöntő, de más rendkívüli perorvoslattal már nem támadható határozata elleni jogorvoslati jogához köthető. Tisztelt Ház! Az elhangzottak alapján magam is kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az Igazságügyi Bizottság indítványát a beszámoló elfogadását illetően. A magam részéről pedig megköszönöm a legfőbb ügyész úrnak és az ügyészség minden munkatársának a magas színvonalú feladatellátást. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)