Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Két dolog miatt szólalok fel. Az egyik a kormánynak címzett kritikák, amelyekre a legfőbb ügyész értelemszerűen nem válaszolhat. Másrészt amiért felszólalok, az a legfőbb ügyésznek címzett fenyegetés. Ne felejtsük el, hogy ebben a Házban, meg ezen a Házon kívül is már többször elhangzott ügyészeknek, bíráknak címzett fenyegetés, és most Tompos képviselő úr megismételt egy hasonló állítást. Kellő higgadtsággal szeretném elmondani önnek, képviselő úr, hogy Polt Péter, ha jól számoltam, húsz éve Magyarország legfőbb ügyésze, 2000-től 2006-ig és 2010-től 2024-ig ő Magyarország legfőbb ügyésze, és hallott már elég fenyegetést, ennél sokkal durvábbakat is, olyanokat is, amelyekről nem tudunk. Azokat a fenyegetéseket - hogy is mondjam csak - a rendvédelmi szervek kezelték. (17.40) Emlékszem olyan időszakra, amikor még interpellálható volt a legfőbb ügyész: a baloldali kormánytöbbség folyamatosan leszavazta. A legfőbb ügyész pedig már akkor is közölte, hogy az országgyűlési képviselőknek nincs arra joguk, hogy meghatározzák, kit állít bíróság elé az ügyészség. Minden jogállamban kizárólag az ügyészség dolga, hogy kit állít bíróság elé. Bármilyen kívánalmakat megfogalmazhatnak, akár felolvashatja itt mindenkinek a nevét, aki ön szerint börtönbe való, vagy akit börtönbe kellene juttatni, de ezt sosem ön fogja meghatározni mindaddig, amíg esetleg ön majd egyszer ügyész lesz, és akkor majd természetesen ennek a törvényes feltételei mellett meghatározhatja. De azok a kiváltságok, hogy kit kell börtönbe zárni - azért is említem meg ezt, mert ön az utolsó esetet, amit említett, Magyar Péter ominózus hangfelvételét, emlékszünk rá, hogy amikor az ügyészség alapos vizsgálat után és alapos indoklás után megszüntette azt az eljárást, Magyar Péter ugyanilyen fenyegetéseket fogalmazott meg. Bocsánat, önnél még cifrábbakat is mondott, hogy így mondjam. Tehát egyrészt szerintem, akár tetszik önöknek, akár nem, a független igazságszolgáltatásról lepereg a fenyegetés, sem az ügyészeket, sem a bírókat nem érdekli az önök fenyegetése, viszont borzasztó romboló hatású az igazságszolgáltatás iránti bizalom szempontjából, ha ilyen fenyegetéseket fogalmaznak meg. Én pedig nem szeretnék olyan országban élni, ahol egy politikus, egy országgyűlési képviselő mondja meg, hogy mondjuk, melyik ügyésznek vagy melyik bírónak a döntését kellene esetleg felülvizsgálni politikai alapon vagy bármilyen alapon. Megvan mindennek a törvényes rendje, nyilván az ügyészség döntései is felülvizsgálhatók. Pont azokban az ügyekben, amiket ön említett, az Országgyűlés elfogadott egyébként az Európai Bizottság nyomására egy olyan törvénymódosítást, amely szerint hiába vizsgálták százféleképpen azt, hogy egy feljelentés megalapozott-e, ha az ügyészség megszünteti a nyomozást, akkor utána még mindig lehet bírósághoz fordulni, hogy megpróbálják újraindítani az ügyet. Most nem akarom ennél bonyolultabban megfogalmazni, ha szükséges, akkor elküldöm önnek a törvényt, ami erre vonatkozik. Tehát az ügyészség szava nem az utolsó szó, még mindig van egy bírósági felülvizsgálat egy megszüntetett eljárás esetén. Tehát én arra kérem - persze nyilván ön dönti el, hogy betartja-e, vagy sem -, hogy hiábavaló dolgokat ne tegyen. Például ne fenyegesse azzal szerintem a legfőbb ügyészt, hogy majd önök, a Momentum országgyűlési képviselői a 2026-os választás után, majd itt lesz nemulass! Teljesen felesleges! Ne haragudjon, de ez nevetséges! (Tompos Márton Kristóf: Ki mondott ilyet?) Hát, ön mondta (A pulpitusra mutat.) ott fönt. Tehát ön megfenyegette a legfőbb ügyészt, arra utalva, hogy majd itt ez lesz, meg az nem lesz. Én csak azt tudom javasolni önnek, hogy kellő szerénységgel - nyilván egyelőre még nagyon messze állnak attól, hogy bármilyen parlamenti többséget elérjenek, majd ha úgy lesz, akkor majd törvényesen mindent lehet tenni. De egy dolgot nem lehet megtenni, azt, hogy egy ügyészt vagy egy bírót a törvényes döntései miatt felelősségre vonni. Ez a jogállam lényege! Ön, úgy láttam, el is olvastam, tanult ember, biztos tanulta, hogy a jogállamban ilyen nincsen; ilyen nincsen, hogy az ügyészt meg a bírót majd egyszer a döntése miatt felelősségre vonjuk. Persze, ha törvényt sértett, akkor törvényes eljárásban felül lehet vizsgálni, igen, de ezt sosem ön fogja eldönteni, sosem a politikusok fogják eldönteni, ebben biztos lehet! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen, ennyivel akartam; ja, bocsánat, elnézést, egy nagyon fontos dolog, a kormány iránti kritikákról szerettem volna még szólni, hiszen pont azt akartam elmondani önnek, hogy ezek az ügyek, amiket ön felsorolt és amelyek valamilyen szempontból kormányzati döntéseket érintenek, nemcsak az ügyészség transzparens határozatai alapján lezárultak, hanem, ahogy az előbb mondtam, még van lehetőség arra - meghatározott törvényi feltételek mellett -, hogy ha lehetséges, vagy ha erre van bármilyen indok, akkor ezt felül lehet bírálni, bírósághoz kell fordulni. Tehát higgye el, hogy ha ezek az ügyek megalapozottak lennének, akkor azoknak, akik a feljelentést megfogalmazták, minden lehetőségük meglenne arra, hogy akár kieszközöljék a vádemelést. Az, hogy ezekben az ügyekben nem tudták mégsem a vádemelést elérni, az talán nem véletlen (Tompos Márton Kristóf: Nem.), és nem azért, mert az ügyészség elsikálta volna az ügyeket, hanem azért, mert megalapozatlanok voltak a feljelentések. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)