Apáti István

DR. APÁTI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A vezérszónoki felszólalásomban lehet, hogy kicsit zavarosan fogalmaztam, de én most tisztáznám, hogy két ügyet szeretnék nagyon röviden bemutatni. Ráadásul az izmosabbik, igaz, hogy 2021-ben kezdődött, de a 2022-2023. évet is végigkíséri, és még most is abban a fázisban tartunk, amikor talán még lehet menteni a menthetőt. Hozzáteszem, hogy ahogy korábban is mondtam, semmilyen politikai érintettség nincs, tehát önökön ilyen teher nem lesz, nem fog ilyen teher önökre nehezedni; egyik szereplője sem fertőzött a magyar politikától. És mindjárt szeretném tisztázni, miután én is villámgyorsan a hivatali visszaélés előszobájában találhatom magam, hogy nem azért tárom ezt önök elé, hogy megmondjam, hogy ki bűnös és ki ártatlan, illetőleg, hogy a bűnösök milyen büntetést érdemelnek, hanem mintegy állatorvosi lóként bemutatnám, főleg az egyelőre sokkal súlyosabban álló ügyet annak érdekében, hogy legalább azokban az ügyekben, amelyeket eljuttatnak hivatalban lévő országgyűlési képviselőhöz, azért mélyebb vizsgálatra is lehetőség nyíljon. Az egyszerű megítélés igazából embrionális szakaszban van. Álláspontom szerint erőteljesen valószínű, hogy végrendeletet hamisított az az elkövetői kör, amelynek az örökhagyóhoz a világon semmi köze, még csak távoli rokonságban sem álltak vele. Jelen pillanatban ez még annyira kezdetleges szakaszban van, hogy akár a hagyatékátadás is megakadályozható egy merész becsúszó szereléssel. De ezzel kapcsolatban rögtön az operatív intézkedések irányába tennék önöknek egy tiszteletteljes javaslatot. Ugyanis ebben az évben már eljutott hozzám egy szintén lakásmaffiához kötődő ügy, csak nem örökléssel, hanem ajándékozással kapcsolatban, és azt tapasztaltam, hogy a rendőrség körülbelül úgy reagál, mint a dinoszaurusz: rácsapnak a farkára, és egy hektár föld meg három hónap, mire megfordul. Ezt arra fel mondom, hogy ha az ingatlan-nyilvántartásban legalább az ingatlanok esetében fénysebességgel bejegyeznék a büntetőeljárás folyamatban létének tényét minden olyan esetben, amikor az adott ingatlannal kapcsolatban büntetőeljárás van folyamatban, egyáltalán elindul ez az eljárás, bűncselekmény gyanúja merül fel - érintsen ez hagyatéki ügyet vagy ajándékozási szerződést -, akkor hatékonyan meg lehet akadályozni, hogy sok tíz milliós - ebben az esetben 70 milliós értékű ingatlant - az elkövetői kör továbbpasszoljon. Hiszen akkor az eredeti állapot helyreállítása már jóval nehezebb, és nehezebben nyomon követhetőek a szálak. (18.00) De úgy néz ki, hogy ha nem történik megfelelő intézkedés, akkor általában az esetek többségében a rendőrség kényelmesen szemléli az eseményeket, és több hónap múlva fordulnak csak az illetékes földhivatalhoz, amely akár szintén több hét vagy több hónap múlva jegyzi be, mondjuk, a büntetőeljárás folyamatban létének tényét. Ez csak egy gyakorlati tapasztalat, amivel nagyon sok problémát meg lehetne előzni, ha a hatóságok villámgyorsan lennének képesek reagálni. De következzék az az ügy, amely érintettjének megígértem, szavamat adtam, hogy én ezt az ügyet itt most nagyon röviden ismertetem; 2021-ben indul. A történetnek az a lényege, mondhatni egy bagatell, csekély súlyú ügyként veszi kezdetét, hogy három hölgy egy erdélyi kirándulás után hazaérkezik vagy majdnem hazaérkezik, az M3-as autópálya egyik pihenőhelyén megállnak, és az autó tulajdonosa és a két korábbi vendége szóváltásba keverednek. A szóváltásnak az lesz a vége, hogy a hölgyet - aki úgy néz ki, hogy ennek az ügynek most már a vádlottja, valójában pedig az álláspontom szerint sértettje - megüti az, aki sértett - de valójában vádlottnak kellene lennie az én álláspontom szerint -, megüti a csomagtérajtóval, ököllel, a táskáját elveszi, az autó indítókulcsát eldobja a bokorba, legalább 200 ezer forint készpénzt ellop tőle, aztán rámászik a kocsi motorháztetejére, úgy tesz, mintha el akarnák őt gázolni, de természetesen ebből egy szó sem igaz. Majd egy hónappal a szóban forgó cselekmény után egy német nyelvű szakvéleményt előterjeszt, amelynek hiteles magyar nyelvű fordítása iránt sem a rendőrség - mindjárt mondom, hogy mely szervek -, sem az ügyészség az én tudomásom szerint nem intézkedik. A nem hiteles fordítás szövegén a német orvos bélyegzője található, tehát többszörösen megkérdőjelezhető, hogy egyáltalán bizonyítékként bármilyen súllyal is ezt figyelembe lehet venni. Hozzáteszem, hogy az, akinek a sérelmére, akit megütöttek, a pénzét elvették és akadályozták abban, hogy szabad akarata szerint elhagyja az autópálya-pihenőhelyet, nem tesz feljelentést, de feljelentést tesz az, aki elkövette a sérelmére. A feljelentésben már gyaníthatná először a Füzesabonyi, majd a Gyöngyösi Rendőrkapitányság, hogy valójában az a hunyó, aki a feljelentést teszi, hiszen nem is annyira leplezetten elmondja, hogy igazából ő is mit követett el. Sem hivatalból, sem aztán a szerintem alaptalanul megvádolt személy, sem az ő ügyvédjeinek - két ügyvédje volt legalább már eddig - kérésére senki nem reagál, a fényre nem reagál sem a rendőrség, sem az ügyészség ebben az esetben. Az Egri Járási Ügyészségnél van most ez a kedves történet. Nem vizsgálják tehát a valódi elkövető, a bántalmazó felelősségét. Ott azért személyi szabadság megsértése, lopás, kényszerítés, közokirattal visszaélés - mert a közokiratait tartalmazó táskától is egy darabig megfosztották, meg szétdobálták -, vagy ezek közül valamelyiknek, egynémelyiknek a gyanúja felmerül. Ez ügyben sem hivatalból, sem semmilyen eljárás nem indul. Viszont ezt a hölgyet először azzal büntetik, hogy megvonják a gépjárművezetői engedélyét, pedig közli, hogy gépjárművezetéshez kötött a munkahelye, majd nagy sokára, talán egy évvel később visszaadják a gépjárművezetői engedélyét - végre születik egy jó döntés is - , és a kérését, hogy valami állami kártérítésért forduljon az elszenvedett jövedelemkiesés miatt, még csak érdemben nem is vizsgálják. Ez a szokásos állami fennhéjázó nagyképűség. Ami nagyon durva a történetben, tisztelt legfőbb ügyész úr, hogy először még súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetés miatt indul ellene eljárás, mert a rendőrség csont nélkül megkajázza, hogy ő el akarta ütni ezt a kedves állampolgárt, aki őt alaptalanul feljelentette. Majd, most kapaszkodjanak meg, a közelmúltban odáig fajult az ügy, hogy emberölés bűntettének kísérletévé minősítette át az Egri Járási Ügyészség ezt az ügyet, és emberölés bűntettének kísérletében nyomoznak a hölgy ellen. Az a furcsa helyzet állt elő, tisztelt Országgyűlés, hogy ebben az ügyben gyakorlatilag ezt a hölgyet olyan büntetési tétellel fenyegetik, mint Till Tamás feltételezett gyilkosát. Ha ismereteim nem csalnak, így fejből, 5-től 15 évig terjed az emberölés alapesetének büntetési tétele, tehát 15 év a plafon, pontosan ugyanennyi Till Tamás feltételezett gyilkosának is. Most nem akarok ilyen olcsó hatásvadászattal élni, mert tudom, hogy ez önmagában az lenne. Az is furcsa ebben az ügyben, nemcsak az, hogy miért nem indul hivatalból vagy egyébként már akkor feljelentésre eljárás a valódi elkövető ellen, hanem hogy több, lehet, hogy hat, ügyvédek által benyújtott irat valahogy eltűnik a Füzesabonyi és a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon és az Egri Járási Ügyészségen. Érdemi vizsgálat nélkül utasítanak el kérelmeket, tényleg ilyen CtrlC/CtrlV-szerűen, rutinból, csípőből utasítják el - nevezzük így - az ügy érintettjét, Katalin és az ő ügyvédjeinek a kérelmeit. Az ügyvédek mintha nem is lennének, úgy söprik le őket izomból, erőből. Így könnyű 99 százalékos váderedményességi vagy vádhatékonysági mutatót összehozni. Az én ismereteim szerint, nyilván nem tudtam meggyőződni erről, az érintett hölgy, aki most már emberölés bűntettének kísérlete miatt fog felelni, hacsak nem történik kedvező irányú változás, büntetlen előéletű, soha semmilyen bűncselekményt az én ismereteim szerint nem követett el. Ez persze önmagában nem feltétlenül jelent semmit, de ez az ügy az általam megismert tények alapján, amelyek lehet, hogy nem teljesek, nyilván nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt megítéljem, de miután ezt áttanulmányoztam, nemcsak az ügyvédek rövid összefoglalóját, hanem a hozzám eljuttatott iratokat is, arra sarkalltak, hogy biztos, ami biztos alapon, ha nem használ, nem is árt alapon inkább eljuttatom a Legfőbb Ügyészségre. Az eredeti tervem az volt, hogy nem feltétlenül a parlament nyilvánosságát hívom ehhez segítségül, de ha már úgy adódott, hogy ennek a naptári évnek a legvégén sor kerül erre a napirendi pontra, ennek a tárgyalására és erre a vitára, akkor én ezt nagy szeretettel és nagy tisztelettel átnyújtom önnek itt a teljes nyilvánosság előtt, legfőbb ügyész úr, aztán cselekedjenek szabad belátásuk szerint. Én tényleg a törvényes lehetőségek adta keretek között nem kérek semmi mást, csak egy minden részletre kiterjedő, alapos, részletes vizsgálatot, mert ha ebben a mederben halad tovább az ügy, akkor egy olyan hölgyet fognak beküldeni Kalocsára, aki biztosan nem fogja ezt túlélni. Azért nagyon súlyos felelősség, és mondjuk, a rendszerhiba gyenge kifejezés arra, hogy mi lenne, ha ez így továbbmenne. Nyilvánvaló, hogy önök nincsenek abban a helyzetben, hogy ebben az ügytömegben, ebben az ügytengerben, hacsak nem érkeznek önökhöz jelzések, megkeresések, ilyen egyedi ügyeket észrevegyenek. Ezért nyilván nem hibáztatom önöket. Honnan a búbánatból kellene tudniuk, hogy az Egri Járási Ügyészségen éppen most milyen ügyek vannak folyamatban? Tehát nyilván ez nem elvárható. De ha már kaptak egy ilyen hivatalos jelzést, akkor remélem, hogy egy alapos vizsgálatot fognak tartani, illetőleg elrendelni ebben az ügyben. Jelzem önöknek, hogy lesz még szintén hasonló tárgykörben, akár teljesen nyilvánosan - az én lelkiismeretem aztán tiszta - megkeresésem önökhöz, amikor mondjuk, némileg más felállásban, más ügyben, de a hozzám eljuttatott adatok szerint szintén nem teljes megalapozottsággal vagy inkább teljesen megalapozatlanul akarnak több évre börtönbe küldeni vállalkozót annak érdekében, hogy az ottani rivális kör meg tudja szerezni az ő vállalkozói és magánvagyonát az idő alatt, amíg ő esetleg szabadságvesztés-büntetését tölti, egy olyan ügyben, amelyben a támadók, az elkövetők által rögzített videófelvételen látszik, hogy ő a jogos védelmi helyzet tankönyvi alapesetében van. De ez már egy másik történet, ezzel majd később hozakodom elő. Most pedig, ha megengedi, akkor odamegyek önhöz, és ezeket az aktákat átadom. Jó munkát kívánok! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Átadja dr. Polt Péternek a dossziét.)