Polt Péter

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyek, Urak! Köszönöm a hozzászólásokat, a kérdéseket. Igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, illetve a nem kérdések esetében pedig a véleményemet elmondani. Sorrendben: Vejkey elnök úr hozzászólását köszönöm. Azt gondolom, hogy a tényeken alapult mindaz, amit ő elmondott, és objektív értékelést kaptunk tőle. (18.10) Szeretném azt elmondani, mert erre külön kitért, hogy milyen új jelenségekkel kell szembenéznünk nemcsak nekünk, hanem a magyar társadalomnak is, hogy 2021-22 óta van kifejlesztés alatt, éppen részben az online bűncselekményekre tekintettel is, egy teljesen új nyomozást támogató rendszer az ügyészségen, amely reményeink szerint, ha ez egyszer elkészül, az említett képzéssel együtt egy olyan új, minőségi változást jelent az ügyészségi nyomozati munkában és nyomozásfelügyeleti munkában, amely ezeket az új kihívásokat megfelelő technikai és személyi szinten tudja majd kezelni. Pajtók Gábor képviselő úr hozzászólását is köszönöm. Külön köszönöm, hogy megemlítette, hogy az ügyészség szervezeti rendszerében helye van a tudományos munkának is. Igazi unikum, hogy az Országos Kriminológiai Intézet, amely az ügyészség szerves részét képezi, tudományos kutatásokat folytat, ahol közvetlenül segítik a kutatási eredmények az igazságszolgáltatás és az igazságügy munkáját. Ilyen tudomásom szerint egész Európában nincs más, de a világ többi részéről sincs ismeretem, hogy hasonló intézmény működne ügyészségi keretek között. Említette a bűnmegelőzés fontosságát, és azt is, hogy ez nem elsősorban az ügyészség feladata, hanem ez egy komplex társadalmi feladat. Nyilván az ügyészségnek is van benne része, de elsősorban a felderítési tevékenységgel, illetve a bűntettesek felelősségre vonásával összefüggésben merülhet fel akár az egyéni, akár a generális megelőzés kérdése. Szeretném azt mondani, hogy nagyon nagy hangsúlyt fektetünk éppen ezért a megfelelő szankciók kiszabására. Fellebbezéseinknek a jelentős része az enyhe szankciók miatt történik. Változatlanul enyhének tartjuk az ítélkezést, és minden rendelkezésünkre álló eszközzel próbáljuk a szankciókat az elkövetett bűncselekményre és az elkövető személyére tekintettel súlyosbíttatni a bíróságokkal. Ugyanez vonatkozik a vagyonvisszaszerzésre is, amely kiemelt feladata az ügyészségnek is. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a korrupció elleni küzdelemben nagyon nagy szerepe van a leplezett eszközöknek és ezáltal az ügyészség és a szolgálatok megfelelő együttműködésének. Ez az én megítélésem szerint jól működik az elmúlt időszakban, és még inkább jól fog működni a jövőben is. Nagyon fontos, amit említett a szakágak közötti együttműködésről olyan kérdésekben, mint például a környezetvédelem, fogyasztóvédelem, napi szinten működnek együtt a közjogi és büntetőjogi szakágak, és ennek eredményeként egy-egy ügyben teljes körű teljesítményt tudunk nyújtani nemcsak az esetleges bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonásában, hanem ténylegesen a környezeti károk reparálásában, helyreállításában, megelőzésében is vagy akár a fogyasztóvédelem különböző területein is. Tompos Márton képviselő úr, tekintsünk most el attól, hogy ez a beszámoló 2022-re, 2023-ra vonatkozik, számos olyan ügyet említett, amelyek nem ebben az időszakban keletkeztek. Konkrét ügyeket mondott, nyilván a beszámoló nem tartalmaz konkrét ügyeket, és arra sem tért ki, hogy az egyes ügyekben melyik hatóság milyen tevékenységet folytatott, és valóban az ügyészség-e, amely az inkriminált döntéseket meghozta. Annál fontosabb viszont, amire utalt államtitkár úr is, és megmondom őszintén, ha ilyen vehemenciával egyes ügyeket figyelemmel kísér, és elégedetlen az elintézésével, akkor csodálkozom, hogy miért nem érdekelt abban vagy miért nem érdekli az, hogy akkor ezeket az ügyeket végigvigye a törvényes úton, 2023-tól, ahogy a beszámolóban is elhangzik, rendelkezésre áll a kiegészítő pótmagánvád intézménye. Felülbírálati indítványt mindenki nyújthat be, nemcsak a sértett, nemcsak a feljelentő, hanem szó szerint mindenki. Nem nagyon emlékszem rá, hogy képviselő úr bármelyik, általa említett ügyben, amely megfelel a feltételeknek, márpedig sok megfelelhet… - hiszen olyan ügyeket említett, amelyek vagy a közhatalom gyakorlásával vagy pedig a közpénzek kezelésével, a közvagyon kezelésével függnek össze; nem emlékszem rá, lehet, hogy így van, akkor szóljon, hogy felülbírálati indítványt nyújtott volna be. Legyen szíves, tegye meg, és akkor meglátjuk, hogy a bíróság, amely az ügyészségtől független, az én személyemtől független igazságszolgáltatási szerv, mit fog szólni ehhez. A mi tapasztalatunk az, és ez is elhangzott a beszámolóban, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság egyetértett az ügyészség megszüntető határozataival vagy a nyomozó hatóság megszüntető határozataival, a feljelentések elutasításával, és nem került sor egyetlenegy esetben sem olyan bírósági döntésre, amely megengedte volna a kiegészítő pótmagánvád benyújtását. Nosza rajta, képviselő úr! Itt a pálya, szabad, próbálkozzon ön is ezzel! Néhány esetben ezt megtették ön helyett mások, úgyhogy kérem, ezt ne ismételje meg, mert erre a törvény nem ad lehetőséget. Csak hogy két kiemelkedőt említsek, amit ön itt felsorolt, az egyik az a bizonyos pisai repülőút. A Budai Központi Kerületi Bíróság egyetértett az ügyészség megszüntető határozatával, és ugyanúgy a Varga Judittal titokban készített hangfelvétel ügyében is. Az ügyészség által lefolytatott nyomozást követően készített nagyon részletes, minden körülményre kiterjedő megszüntető határozatot is jóváhagyólag vette tudomásul a Budai Központi Kerületi Bíróság. Esetleg tanulmányozza ezeket a döntéseket, én azt gondolom, nem lesz haszontalan az ön számára sem. Hollik képviselő úr hozzászólását is köszönöm, ő is foglalkozott a felülbírálati indítványokkal. Szerintem ez a lehetőség a büntetőeljárásban új távlatokat nyit meg, és számunkra megnyugvást is jelent, mert nemcsak a váderedményességünk lesz mutatója az ügyészség törvényes és szakszerű munkájának, hanem a megszüntetett vagy elutasított ügyekkel kapcsolatos bírósági döntések százalékos aránya is. Hollik képviselő úr megemlítette a Nadalt, tehát az európai uniós legfőbb ügyészek hálózatát. Hadd mondjam, mert ez nem személyes ügy, hanem a magyar ügyészség ügye, hogy olyan nem fordult elő a Nadal most már igen hosszú történetében, hogy kétszer válasszanak meg legfőbb ügyészt e szervezet elnökének. Ez velem előfordult, és erre mindig büszke leszek. (18.20) Apáti képviselő úr, visszatérő vita a váderedményesség, és mondta, hogy a 99 százalékos váderedményesség gyanús. Lehet, hogy ez gyanús a képviselő úrnak. Elsősorban ezt nyilván akkor nem rajtunk kell számonkérni, hanem a bíróságokon, hogy vajon miért értenek egyet 99 százalékban a váderedményességi mutatót illetően az ügyészséggel, bár a másik számnak nagyobb jelentősége van, tehát annak a százalékos aránynak, amely szintén magas, hogy mindenben egyetért az ügyészség indítványával a bíróság. De valóban 99 százalék. Azért egy magyarázatot tudok erre adni, ez a magyarázat pedig az, hogy csak az az ügy kerülhet bíróság elé, ahol az ügyésznek az a meggyőződése alakul ki, hogy történt bűncselekmény, és ezt a bűncselekményt az követte el, akivel szemben a bíróságon vádat emel. Ez nem egyszerűen egyfajta etikai meggyőződés, ez jogszabályi kötelezettsége az ügyésznek, és nem lenne jó, ha ez nem így lenne. Szeretném azt mondani, hogy egyébként mind a két év viszonylatában, tehát ’22 és ’23 viszonylatában is benne van a benyújtott beszámolókban, hogy körülbelül 25 százaléka a vizsgált ügyeknek szűnik meg a nyomozati szakban, az ügyészi szakban azért, mert az előbb említett okok miatt nem alkalmas vádemelésre. Tehát nem arról van szó, hogy itt valamennyi ügyben kimondja a bíróság a bűnösséget. Itt arról van szó, hogy azokban mondja ki, amelyek megalapozottak. Ez az én meggyőződésem. A kábítószer-bűnözéssel kapcsolatban a statisztikai adatok nem mutatnak szignifikáns eltéréseket az elmúlt években. Nyilván van egy látens bűnözés, ezzel én egyetértek. Nem egyszerű sokszor a kábítószer-bűncselekmények felderítése, de azt szeretném hangsúlyozni, hogy a felderítési eredményesség nem azonos a váderedményességgel, két különböző dologról van szó, és két különböző számról is van szó. Igyekszünk további erőfeszítéseket tenni, de nyilván ezek a cselekmények, ha nyomozás indul bennük, akkor a felderítési szakkal kezdődnek. Ezeket a bűncselekményeket az általános nyomozó hatóság, a rendőrség nyomozza. Ott nagyon sok minden eldőlhet, és nem könnyű egyébként ezeket a cselekményeket sem mindig felderíteni. Azzal egyetértek, hogy fontos ez a terület, de ez egy komplex terület. A kábítószer-bűnözés nemcsak büntetőjogi kérdés, hanem társadalmi kérdés, orvosi kérdés, nagyon sok szociálpolitikai kérdés is. Itt egy összehangolt erőfeszítésre és stratégiára van szükség, mint ahogy van is ilyen stratégia egyébként. Ennek egy szelete nyilván a büntetőjog, és a büntetőjognál is egy szelet az ügyészség tevékenysége. Azt tudom mondani, hogy mi is fokozzuk az erőfeszítéseinket. Ami az önök frakcióját ért fenyegetést illeti, ahogy ön is mondta, ez változatlanul élő ügy. Felfüggesztett nyomozásról van szó. Nyilván nem egyszerű - ön is említette a nehézségeket - külföldi szerverről visszakövetni azt, hogy vajon ki lehet a fenyegetésnek az elkövetője, de fontosnak tartom az ilyen ügyekben az eredményességet, nemzetközi együttműködés kell hozzá. Megígérhetem, hogy mi mindent megteszünk az elkövető megtalálásáért. Ami a pedofíliát illeti, egyetértek, hogy súlyos bűncselekményekről van szó. Itt sem azonosak a felderítési adatok és a váderedményesség, tehát nyilván a kettőt nem lehet keverni. Ami pedig a büntetési nemeket illeti, ez jogalkotási kérdés. Önök ülnek itt a parlamentben, önök határozzák meg, hogy milyen bűncselekményekre milyen szankciókat kell kiszabni a jogalkalmazás során. Mi, jogalkalmazók ezt teljesíteni fogjuk. Ami a 11 éves kisfiú megölését illeti, nekem személyes meggyőződésem is, de ez az ügyészség szakmai véleménye, hogy nem évült el az ügy, nem is lehetett, hogy elévült, mert ezek a bűncselekmények - tehát a minősített emberölés - nem évülnek el, és itt nincs helye olyan számításnak, hogy elévülési időt vajon számolhatunk-e vagy pedig nem számolhatunk. Természetesen a bíróság fogja kimondani a végső szót ebben a kérdésben. A fiatal felnőttek tekintetében pedig megint csak egy jogalkotási kérdésről van szó. Arra felhívom a figyelmét, hogy már a Csemegi-kódex is ismerte azt a fogalmat, hogy a nagykorúságot éppen betöltött fiatal felnőttel szemben más büntetést kell kiszabni - ezt egyébként a halálbüntetéssel kapcsolatban szabályozta. Tehát régi jogelvi tételekről van szó. Nyilván ezeken lehet változtatni, de ez megint a jogalkotói akarat kérdése. Vadai Ágnes képviselő asszony, tényleg állandó levelezőpartnerek vagyunk. (Dr. Vadai Ágnes: Csak már egyszer rendes választ kapnék!) Köszönöm egyébként a megkereséseket. Én azokat a válaszokat adom, amelyeket a törvény szerint adhatok. Ha egy ilyen képviselői megkeresés tartalma szerint feljelentésnek minősül, akkor a hatályos jogszabályok szerint ezt úgy is kell kezelni, és a megfelelő hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez kell továbbítani. Ez történik ezekben az ügyekben, és aztán ez a nyomozó hatóság fog arról dönteni, hogy milyen további intézkedést tesz. Azt azért szeretném hangsúlyozni, az előbb is említettem, hogy a hatályos jogszabályok szerint a nyomozás két szakaszra oszlik: felderítésre és vizsgálatra. Ön mindig rajtunk kéri számon, hogy mi történik a nyomozás teljes menete során. Ezt a törvény nem így szabályozza. A törvény úgy szabályozza, hogy a felderítés mint a nyomozás első szakasza, önálló tevékenységi területe a nyomozó hatóságnak, ott az ügyészségnek csak törvényességi felügyeleti jogköre van, konkrét nyomozást, nyomozati cselekményeket nem vizsgál. Így szól a törvény. Önök hozták ezt a törvényt. Ha eljut vizsgálati szakba az ügy, ott lehet irányítás. Az pedig, hogy ön a személyes véleményemet kérdezi sokszor újsághírekkel kapcsolatban, különböző, a médiában megjelent információkkal kapcsolatban, az olyan képviselői kérdés, amely nem tartozik a legfőbb ügyész által megválaszolható kérdések közé. (Dr. Vadai Ágnes: Az előbb is elmondta!) Tehát a legfőbb ügyész és az ügyészség nem jogtanácsosi tevékenységet végez, és nem is tanácsadói tevékenységet végez. (Dr. Vadai Ágnes: Nem is kell a tanácsa, a véleménye…) (18.30) A vélemény is idetartozik. Itt nincsen vélemény, itt tények vannak (Dr. Vadai Ágnes: Az előbb is véleményt mondott!), és a tények és a jogszabályok összevetése. Erre tudunk mi válaszolni jogszerűen, és ezt meg is tesszük. (Dr. Vadai Ágnes: Nem teszik meg!) Én nem magánszemély vagyok, és az ügyészség sem egy kft. (Dr. Vadai Ágnes: De úgy működik! Fidesz kft. az adófizetők pénzéből!), hanem egy állami szerv és egy állami tisztviselő, akinek jogszabályok határozzák meg a feladatait és a kötelezettségeit. Ennek legjobb tudomásunk és tudásunk szerint eleget is teszünk. (Dr. Vadai Ágnes: Az kevés!) Ugyancsak jogszabály - ön konkrét eseteket is említett -, ami az eljárások időtartamára vonatkozik. Ezen is lehet változtatni. Az önök hatáskörébe tartozik. Jelenleg a gyanúsítástól számított két év alatt kell befejezni - ez hat hónappal hosszabbítható - az eljárásokat, más szabály erre nincsen. Nyilván lehetnek bonyolult és nehéz ügyek - ez ügyenként változik -, de lehet ide is időkorlátot tenni, a jogszabályt kell hozzá megváltoztatni. Azt pedig visszautasítom, hogy ön megkülönböztet tisztességes és tisztességtelen ügyészeket. Az ügyészi szervezetben tisztességesen dolgoznak, tisztességesen intézik az ügyeket, a törvényeknek és az objektív tényeknek megfelelően. Minden ellenkező állítás valótlan. Apáti képviselő úrnak pedig azt tudom mondani, hogy meg fogjuk nézni ezeket a konkrét ügyeket, és válaszolni fogunk rá. Köszönöm szépen még egyszer az elhangzott véleményeket, kérdéseket. Engedjék meg nekem is, hogy áldott ünnepeket, boldog új évet kívánjak! Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokból.)